Vannak olyan egyetemek, ahova már kettes-hármas tanulmányi eredménnyel és hasonlóan gyenge érettségivel is be lehetett kerülni, írja a G7.hu.
- A Dunaújvárosi Egyetem gépészmérnöki szakának nappali képzéséhez már 164 pont is elég volt, ez majdnem fele annyi, mint a BME-n a bejutási küszöb ugyanerre a szakra.
- A Gábor Dénes Főiskola gazdálkodási és menedzsment szakra 162, a gazdaságinformatikusra pedig 152 ponttal is felvették a jelentkezőket. Az utóbbi a legalacsonyabb ponthatár idén az államilag finanszírozott helyekre. A Corvinuson ugyanehhez a két szakhoz a 450 pont sem volt elég.
Ilyen alacsony pontszámmal és rossz jegyekkel korábban senki nem reménykedhetett abban, hogy bekerül a felsőoktatásba, még a leggyengébbnek számító intézményekbe sem. A tavalyi évig ugyanis jogszabály határozta meg, hogy 280 pont alatt senkit sem lehet felvenni. Szeptemberben azonban ezt a feltételt eltörölték, ahogy a korábbi évekkel szemben már az emelt szintű érettségit sem írták kötelezően elő. Ez, valamint a nyelvvizsga-követelmények eltörlése a fő oka annak, hogy
A felvettek száma 28 százalékkal nőtt 2022-höz képest: a 126 ezer felvételizőből közel 95 ezret vettek fel, 80 százalékukat államilag finanszírozott helyre.
Összességében 43 százalékkal nőtt a vidéki egyetemekre bekerülők száma, a legnagyobb arányban éppen az egyik legalacsonyabb ponthatárú intézmény, a Dunaújvárosi Egyetem hallgatói állománya gyarapszik, ott 130 százalékkal nőtt a felvettek száma. A kecskeméti Neumann János Egyetemen 71 százalékos az emelkedés, a veszprémi Pannon Egyetemen 58 százalék, a Soproni Egyetemen pedig 76 százalék.
