Kinevezése óta először szerepelt nagyobb nyilvános fórumon Bóka János, az augusztus 1-jén létre jövő Európai Uniós Ügyek Minisztériuma leendő vezetője.
Bóka, aki Varga Judit távozása után kapja meg tárcavezetőként az eddig az Igazságügyi Minisztérium alá tartozó uniós ügyeket – amelyekért ott államtitkárként felelt – Tusványoson a válságoknak az EU átalakulásában játszott szerepéről beszélt. Alaptétele szerint az unióról már az alapítóatyák is azt mondták, hogy válságok és az azokra adott reakciók összessége, amit az integráció és az egyre erősebb föderatív jegyek alakítanak.
A kinevezett miniszter szerint a válságok menedzseléséhez az uniós jogalkotás egyre több területen üti ki a tagállamok kezéből az eszközöket, így azok egyre kevésbé tudnak egyénileg válaszolni a gazdaság problémáira vagy például a migrációs kihívásokra.
Ez a folyamat hatékony abból a szervezeti szempontból, hogy minden válság újabb jogokat von a közös európai hatáskörökbe. Bóka szerint ugyan az új megoldások nem biztos, hogy hatékonyak a gyakorlatban, de abban mindenképpen, hogy az unióban a föderatív vonal erősödik, a tagállamok pedig meggyengülve kerülnek ki a válságkezelésből. A miniszter szerint a Covid-járvány kezelése, az Oroszországhoz fűződő viszony és a kínai kapcsolat meghatározása mind ennek a tételnek az érvényességét bizonyítja.
Bóka szerint a mostani válságidőszak és főleg az Ukrajna elleni orosz háború az uniós bővítési elvek alakulására is kihat. A bővítés jellege és módszertana megváltozik. Eddig érdemeken alapuló folyamattal válhatott egy-egy ország az Európai Unió tagjává, meg kellett felelni a csatlakozási feltételeknek, amelyek ugyan egyre bonyolultabb és hosszabb folyamathoz vezettek, de összességében a bővítés adminisztratív kérdés volt. Most viszont geopolitikai, stratégiai projekt lett a csatlakozás, melyben a megfelelés, a jogrendszer vagy a jogállamiság másodlagos ahhoz képest, amit az unió stratégiai érdekei diktálnak – magyarázta.
A leendő miniszter azt is fejtegette, hogy a tagjelölt országoknak milyen hatásuk lesz az unióra, ha tényleg bekerülnek. Mint mondta, egy nagyméretű, nagy lakosságszámú, de kevéssé fejlett ország megjelenése az unió belső rendszerét teljesen átalakíthatja. Nem lehet majd a jelenlegi formában fenntartani a többi között a mezőgazdasági támogatások rendszerét, és jelenleg még haszonélvező tagországok is nettó befizetőkké válhatnak.
Bóka szerint a kohéziós politika átalakításának vitája még a kezdeti fázisban van, az ügyben politikai konszenzust kell teremteni, és az új elveket minden tagjelölttel szemben standard alapon kell alkalmazni.
Magyarország érdeke, hogy Ukrajna független és szuverén ország legyen, amely a legszorosabban kapcsolódik az európai projekthez
– mondta Bóka János.
