Háborúpárti ellenzék, oroszpárti kormány – pártközi vitafórumot tartottak az EP és az önkormányzati választásokra készülve a tusványosi szabadegyetemen. A csütörtöki volt az egyetlen esemény, ahova a kormánypártok számára hazai pályának számító rendezvénysorozatra ellenzéki politikusokat is meghívtak.
Az ellenzéket ezúttal hárman képviselték. A visszatérő vendégek. Molnár Zsolt MSZP-s országgyűlési képviselő és Kanász-Nagy Máté LMP-s frakcióvezető-helyettes mellett idén Brenner Koloman jobbikos frakcióvezető-helyettes ült egy pulpitusra Kocsis Máté fideszes frakcióvezetővel és Nacsa Lőrinc KDNP-s frakcióvezető-helyettessel. Bár az ellenzéki felhozatal meglehetősen hiányos volt, Kanász felhívta a figyelmet arra, hogy otthon, Magyarországon még ilyen körben sem tudnának vitát tartani, mert a közéletben lövészárkok alakultak ki, a Fidesz ugyanis törésvonalakat helyez el a társadalomban, és magát keretezi be az egyik oldalon a nemzeti oldal képviselőjeként. Aki pedig a másik oldalon van, az nem része a nemzetnek.
Ezt a kirekesztő politikát hozta fel Molnár és Brenner is, azt hangoztatva, hogy a másképpen gondolkodókat hazaárulónak titulálják.
A fideszes politikusok nagy része nem tartja az ellenzéket a nemzet részének, kikérem magamnak, hogy egy politikus kizárjon a nemzetből, ez nemtelen támadás
– fogalmazott Brenner, aki szerint nagy szükség volna arra, hogy a túlerőben lévő kormánypártok gesztusokat tegyenek, mert lenne rá fogadókészség. A szocialista Molnár ki is fejtette, ő támogatja például a határkerítés fennmaradását, és abban is egyetért a kormányoldallal, hogy Magyarországon „ne legyen migránskvóta, ne legyen migránsgettó”. Molnárt ezért megtapsolta a közönség.
Kocsis Máté közölte, bár ő nem gondolja a résztvevőkről, hogy nem a nemzet részei, de van egy szövetségesük, „egy nagykutya”.
Ti be sem jutnátok a parlamentbe
– mondta nagy tetszést aratva a Fidesz frakcióvezetője, és Gyurcsány Ferenc pártjára utalva közölte, hogy a DK támogatottsága többszöröse a vitaasztalnál ülő ellenzékiek pártjainak. Kocsis a vita során azt is állította, hogy a mostani EP-választás fogja megmutatni, hogy az ellenzéki pártok hogyan állnak egymással.
Az lesz az utolsó pillanat, amikor a Gyurcsány még életben hagyja a rendszereiteket.
A Deák Dániel megafonos véleményvezér által moderált kerekasztal-beszélgetés jelentős részben háborús témakörben zajlott. Deák eleve azzal dobta fel a témát, hogy mindenki nyilatkozzon arról, hogy „tisztázzák”, pártjuk szállítana-e fegyvereket Ukrajnának.
Brenner Koloman szerint a Jobbik az igazságos béke pártján áll, és be is terjesztett egy a Vatikán álláspontja alapján kidolgozott javaslatot. Mint mondta, mindenki tudja, hogy mi a különbség a Fidesz által forszírozott azonnali béke, és az igazságos béke koncepciója között, ez a fellépés a putyini agresszió ellen. A jobbikos képviselő hozzátette, a Fidesz le is szavazta ezt a javaslatot.
A KDNP-s Nacsa Lőrinc szerint valóban be lehet nyújtani „ilyen-olyan békepárti javaslatokat”, de az országnak nem külföldi, nem ENSZ-álláspont kell, hanem magyar, mert Ukrajnában nem az ENSZ, hanem magyar kisebbség lakik, csakhogy az ellenzék nem támogatta, pedig a kormánypártok két alkalommal is beterjesztettek békepárti határozatot.
Nekünk a parlamentben nem az ENSZ határozatát kell elfogadni, hanem egy magyar határozatot
– ismételte többször is Nacsa, aki azt is hozzátette, nem lehet békepárti az ellenzék, ha Karácsony Gergely főpolgármester azt nyilatkozza, hogy Magyarország háborúban áll.
Molnár viszont azt közölte, van egy rossz híre: a Fideszről nemcsak az ellenzék gondolja, hogy oroszpárti, hanem mindenki. Megfogalmazása szerint a kormány nagyon közel sodródott az oroszokhoz, amivel lehet, hogy a „vesztes oldalra sodródunk”, idézte Németh Zsolt fideszes külügyi bizottsági elnök szerdán Tusványoson elhangzott mondatát.
Brenner szerint az egész nemzetközi közösség állítja, hogy Orbán Viktor politikája oroszpárti, függetlenül attól, hogy az egyes országokban jobb- vagy baloldali kormány van.
A politikus szerint a svéd és finn NATO-csatlakozás elhúzása is ezt erősítette, feltette azt a kérdést is, hogy milyen magyar nemzeti érdek van abban, hogy Orbán lehúzatja a háborút propagáló Kirill pátriakrát a szankciós listáról.
Családi alapon kikérem ezt magamnak. Hogy jöttök ti ehhez? Hogy veszitek ti a szátokra, hogy mi oroszbarátok lennénk?
– fordult Kocsis az ellenzékiekhez. A fideszes frakcióvezető szerint az országnak van a legnagyobb kitettsége gázellátásban az unióban, ezért nem tehet mást, az oroszoktól szerzi be az energiahordozót. – Az orosz gáz nem öröm, hanem kényszer – mondta Kocsis.
Deák Dániel ezután bedobta az ellenzéki pártok külföldi pénzeinek kérdését is, amit hosszan tárgyaltak a vitában annak ellenére, hogy mindhárom ellenzéki politikus állította, nem tudott a Karácsonyhoz érkezett pénzekről. Kocsis szerint ebben az ügyben egy 1990 óta tartó konszenzust rúgott fel az ellenzék.
– Ne nézzetek hülyének, egyre kínosabb ez az ügy. Az zavar, hogy egyáltalán bejött külföldi pénzt, és az, hogy mit ígértetek ezért cserébe a külföldi milliárdosoknak – mondta a fideszes politikus.
Kanász-Nagy közölte, ő is vár egy tényleges magyarázatot a főpolgármestertől, de szerinte azzal is probléma van, hogy a Megafon a CÖF-höz, és kormányplakátolókhoz hasonlóan a költségvetésből kap pénzeket, és ebből támadják az ellenzéket.
Akkor lenne a Fidesz hiteles, ha ezeket a finanszírozási kiskapukat is bezárnák
– szögezte le az LMP-s politikus, hozzátéve hogy emellett az országot is külföldről finanszírozza a kormány, ha nincs EU-s pénz, akkor ott az orosz hitel és Peking, az ország pedig kiszolgáltatottá válik a külföldi zsarolásának. Kanász-Nagy szerint az akkumulátor-gyarmatosítás súlyos problémát jelent az országnak, és ezzel összefüggésben a külföldi munkavállalók behívása is.
Nacsa szerint nem lehet párhuzamot vonni a Megafon, a közösségi média finanszírozása, illetve a külföldi pénzek között. A kereszténydemokrata képviselő szerint a „demagóg akkumulátorgyáras szöveget” is félre kell tenni, hiszen a fejlesztések a magyar embereket szolgálják.
