Augusztus elsején lép életbe az állami építési beruházások teljes életciklusát szabályozó új törvény, amely az összes, legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve uniós forrásból finanszírozott beruházásra vonatkozik a jövőben – jelentette be Lázár János építési és közlekedési miniszter keddi budapesti sajtótájékoztatóján.
A miniszter az MTI szemléje szerint kezdésként részletezte, hogy miután 2010-2022 között 28 ezer milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban, az elmúlt évben 5500 milliárd forint értékű állami beruházást voltak kénytelenek felfüggeszteni. Ezt tovább fűzve elmondta, hogy az ő adatai szerint 3300 milliárd értékű folyamatban lévő beruházást kell befejezni a tárca felügyelete alatt, emellett 1300 milliárd forint értékben 200 beruházás tervezése zajlik.
Lázár hangsúlyozta, hogy az új törvény 32 év után újraszabályozza a közpénzek elköltésének kereteit és feltételeit. Állítása szerint a jogszabály társadalmi vitájában mintegy ezer javaslat érkezett 40 szakmai szervezettől.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy az új jogszabály garantálja a kiszámíthatóságot az építésben részt vevők számára, emellett célja a fenntarthatóság, az alacsony környezetterhelés és a költséghatékonyság. A tárcavezető „patriótának” nevezte a jogszabályt, amellyel elsősorban a hazai kkv-kat akarják bevonni az állami beruházásokba. Az alapelvek között szerepel, hogy az állami beruházásokat az állami építési beruházási keretprogram alapján kell megvalósítani, ez utóbbi 2035-ig sorolja majd fel az összes megvalósítandó tervet, minisztériumonként. Ehhez minden tárcának listát kell benyújtania tíz évre szóló fejlesztési javaslatairól.
Lázár megígérte, hogy a korábbinál nagyobb verseny lesz a közbeszerzéseknél, amelyek csak akkor lesznek érvényes, ha legalább két érvényes ajánlat érkezik, a nyertes ajánlat pedig nyilvános lesz. A jövőben beruházást indítani csak kiviteli terv birtokában, lefolytatott engedélyezési eljárás után lehet, a fenntartás költségeinek pedig már a tervekben meg kell jelenniük. Fontos változás még, hogy a közbeszerzési eljárások tárgyalásosan zajlanak majd, nemcsak az ár lesz döntő, de társadalmi szempontrendszert is kidolgoznak, amelyben környezeti szempontokat is érvényesítenek.
A miniszter egyúttal bejelentette, hogy elkezdődött az egyéb örökségvédelmi, és építésgazdasági jogszabályokat ötvöző, a magánszemélyeket, vállalkozásokat érintő építési törvény megalkotása is, ahol a társadalmi egyeztetés újabb köre várható.
Lázár János mindezek mellett arról is beszélt, hogy megkezdték a KRESZ felülvizsgálatának előkészítését is.
