A Belügyminisztérium benyújtotta társadalmi egyeztetésre rendelettervezetét az orvosokkal, fogorvosokkal és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben egészségügyi szakképesítést szerzett egészségügyi dolgozókkal szembeni etikai eljárás szabályairól. Erre azért van szükség, mert a március 2-án hatályba lépett úgynevezett MOK-törvény ezt ugyan már az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) jog- és hatáskörébe utalta, ám nem született végrehajtási utasítás.
Az etikai ügyekhez kapcsolódó eljárásokat szabályozó új kormányrendelet szeptember 1-jén lépne hatályba. Az alapján első fokon az ETT területileg illetékes Vármegyei Etikai Bizottság (VEB) tagjaiból esetileg létrehozott Vármegyei Etikai Tanács (VET) jár el. Az etikai eljárás nem nyilvános, a tárgyaláson csak a jogszabály alapján arra jogosultak vehetnek részt.
A VET tagjait a VEB elnöke minden egyedi ügyben esetileg jelöli ki, ő dönt minden esetben arról is, hogy egy ügy egyszerű vagy bonyolult megítélésű. Bonyolultnak az tekintendő, amikor az ügy több orvostudományi szakterület együttes ismeretét előfeltételezi. A VET háromtagú, ha az ügy egyszerű, öttagú, ha bonyolult. Az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett jogszabály szerint másodfokon ugyanez a módszertan, csak akkor már az ETT Országos Etikai Bizottság elnöke által az ETT Országos Etikai Bizottságának tagjai közül kijelölt tanács (Országos Etikai Tanács) jár el.
Nem lehet az Országos Etikai Tanács tagja az első fokon eljáró VEB elnöke, és a VET tagjai. A VET és az Országos Etikai Tanács döntéseit egyszerű többséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén elnök szavazata dönt. Az Országos Etikai Tanács döntésével szembeni közigazgatási perben az Országos Etikai Tanács perbeli képviseletét az egészségügyért felelős Pintér Sándor belügyminisztériuma biztosítja.
