Május 5-én nevezte ki Novák Katalin köztársasági elnök a Honvéd Vezérkar főnökévé Böröndi Gábort, akivel ennek apropóján készített interjút a honvedelem.hu. Böröndi elmondta, hogy kinevezése után fontosnak tartotta, hogy tiszta képet kapjon arról, milyen állapotban van a honvédség.
Ezt a katonák a legjobban a gyakorlótéren tudják bemutatni, éppen ezért rendelte el a „Kék Villám – 1” elnevezésű gyakorlatot. „Az úgynevezett gyors lefolyású gyakorlat célja az volt, hogy – a szárazföldi alakulatok dandár- és zászlóaljtörzseit aktiválva, az összes alakulatot érintve – megnézzük: milyen szintű, illetve egységes és elfogadható-e a törzsmunka. (…) Összességében több száz katonát vontunk be ebbe az intenzív gyakorlatba, amely a kiképzéstől a felderítésen át a logisztikáig számos további szakterületet is érintett” – mondta Böröndi, aki a tapasztalatokkal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy:
jól láthatók lettek a tudásbéli különbségek az egyes alakulatok tisztjei és altisztjei között, de így legalább van egy világos képünk arról, hogy hova szeretnénk eljutni, mit kell fejleszteni. Mi az, amit meg kell tartani, és mi az, amit esetleg el kell felejteni és nem szabad tovább vinnünk az új gondolkodásmódú Magyar Honvédségben. A törzsgyakorlás eredményeképpen már világosan látjuk, hogy még milyen haderőfejlesztési célokat kell a már meglévő képességeink mellé rendelni, amelyek által még ütőképesebbé válik a honvédség. Gondolok itt például a drónképesség-fejlesztésre vagy éppen a mélységi tűzcsapások jelentőségére. Ezek fontosságát egyébként az orosz-ukrán háború is bizonyítja.
Böröndi az önkéntesekről azt mondta: motiváltságuk, elkötelezettségük és szakmai tudásuk meggyőző volt.
A „Kék Villám -1” gyakorlat után pedig jött a „Kék Villám – 2”. Ez a magyar légierő összes alakulatát érintette, illetve valamennyi rendszeresített haditechnikai eszközt megpróbáltak olyan szituációba állítani, amelyek során a kezelőik tanúbizonyságot tehettek felkészültségükről. „Összességében azt tudom mondani, hogy nagyon elkötelezett és fegyelmezett csapat hajtotta végre a gyakorlatot, de a szakmai képességek fejlesztése továbbra is kiemelt fontosságú” – nyilatkozta Böröndi.
A Honvéd Vezérkar főnökeként az egyik első intézkedése Böröndinek az volt, hogy a katonáknak viselniük kellett a fegyvereiket a laktanyákban.
Kinevezésem utáni második fő célkitűzésem az volt, hogy minden katona legyen katona, és ennek a fegyver a legjobb kifejező eszköze. Az orvos sztetoszkópot, a tanár tankönyveket, a katona pedig fegyvert használ. Ezért döntöttem úgy, hogy munkaidőben minden katona köteles a fegyverét magánál tartani, emellett pedig gyakorolni annak szét- és összeszerelését. Elmondhatom, hogy mindenki kiemelkedő fegyelemmel hajtotta végre a parancsot, így mára képesek saját egyéni fegyvereiket még megbízhatóbban kezelni.
Az interjú során az nem került szóba, hogy két hangfelvétel alapján feljelentették Böröndi Gábort.
