Hadházy Ákos független képviselő 2023. január 11-én kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), szerinte ugyanis a kormány tavaly nyáron kihelyezett „A brüsszeli szankciók tönkretesznek minket” feliratú plakátjaival megsértette egyebek mellett a választási eljárásról szóló törvény több alapelvét, az Emberi Jogok Európai Egyezményének több cikkét, az Európai Unió Alapjogi Chartájának több rendelkezését.
Az NVB a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította, jelezte hatásköre hiányát és azt, hogy a plakátkampány nem kampánytevékenység, azt csak kampányidőszakban lehet végezni. Az indítványozó a határozattal szemben bírósági felülvizsgálatot kért a Kúriától, mondván, az a korábbi Legfelsőbb Bírósági álláspont a helyes, amely szerint minden politikai tevékenység hatással van a következő választásokra. Kezdeményezte, hogy a Kúria kérjen előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságától, indítson jogegységi eljárást.
A Kúria a kérelmet elutasította, az NVB határozatát helybehagyta. Indoklása szerint a kifogást ugyan valóban a választási alapelvek sérelmére hivatkozva nyújtották be, a kampányidőszakon kívül végzett politikai tevékenység azonban nem kampánytevékenység, a kampány időtartama nem kitágítható, az ezen az időszakon kívül folytatott politikai tevékenységgel megvalósulhat a választói akarat befolyásolása, de ennek elbírálására nem a választási szervek rendelkeznek hatáskörrel, a Legfelsőbb Bíróság korábbi gyakorlata pedig már éppen azért nem releváns, mivel azóta új törvény született.
Hadházy Ákos alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz, mondván, a Kúria végzése, kifogása érdemi vizsgálat nélküli elutasítása jogot és Alaptörvényt sértett. Érvelése szerint a döntés diszkriminatív volt, politikai véleményére tekintettel született, sem az NVB, sem a Kúria nem jelölte meg, mely fórumhoz kellett volna fordulnia a kifogásolt plakátok miatt.
Az Alkotmánybíróság május 30-án elutasította az alkotmányjogi panaszt. Azt írták, Hadházy Ákos alkotmányjogilag értékelhető módon nem igazolta a támadott bírói döntés és
a diszkrimináció tilalmának vélt sérelme közötti összefüggést. A Márki Zoltán alkotmánybíró vezette tanács szerint minden választó,
akár nem-kormánypárti, akár kormánypárti, szabadon dönthet a majdani EP választáson, saját politikai meggyőződésének megfelelően, ezt a kihelyezett kormányzati plakátok közvetlenül nem érintik.
Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően megállapította, hogy az Alaptörvény aktív és passzív választójogot deklaráló rendelkezése és a támadott kúriai végzés – az indítványozók által előadott érvelés mentén – alkotmányjogilag értékelhető összefüggésbe nem hozható.
