Kormányinfó: Varga Mihály szerint védelmi költségvetés jön

A mai sajtótájékoztatóra csak egy óra volt a szokásos kettővel szemben.

Ha valaki a segítségünket kéri, akkor ne viselkedjen úgy, mintha az ellenségünk lenne

– mondta Gulyás Gergely arra a kérdésre, hogy további lépések várhatóak, miután Ukrajna a háború támogatóinak listájára helyezte az OTP-bankot. Gulyás szerint ki is fogják kényszeríteni a magyar érdekeket.

A Telex kérdésére, hogy nem terveznek-e strukturális reformokat a bizottság ajánlásai után, mivel áprilisban már az éves költségvetési hiány elérte az idei évre tervezett teljes összeg nyolcvan százalékát. Varga Mihály szerint a hiány nagy része mindig az év első felében alakul ki, de egyszeri tételek is növelték ezt, mint a Vodafone megvásárlása, valamint a 13. havi nyugdíj.

Ha valaki három napon belül nem hagyja el az országot, újra börtönben kerül, mondja Gulyás arra a kérdésre, hogy mi biztosítja, hogy az elengedett embercsempészek valóban elhagyják majd Magyarország területét.

650 milliárd forintot fordított eddig határvédelemre és az embercsempészek elfogására a kormány eddig, ezzel Gulyás szerint a többi tagországot is védik, de Brüsszel csak ennek az

Egy embercsempész magyar börtönben tartása ötmillió forintba kerül, úgy, hogy ezek az emberek nem magyarok, tette hozzá.

Gulyás azt mondta, hogy reméli, hogy a hazájuk felé hagyták el az országot a kiengedett embercsempészek, de pontos számot nem tudnak mondani.

Hogyan befolyásolja a jövő évi kamatkiadásokat a jegybank kamatcsökkentési ciklusa? – kérdezte Varga Mihálytól a Baka F. Zoltán, a 24.hu munkatársa. Varga szerint azzal terveznek, hogy az átlagos kamatszintek csökkenhetnek. Szerinte ha az inflációt hat százalék körül várják, akkor azt gondolja, hogy a kamatok is nagyjából ekörül lehetnek majd. A költségvetés kamatterheit viszont ez lassabban csökkenti majd, mint a lakossági kamatokat, de ettől még jövőre csökkenhetnek a kamatterhek.

Levéllel fordult Varga Mihály a költségvetési tanács vezetőjéhez, hogy pontosítsák az ajánlásukat, hogy tervezzenek be kiadásokat a jegybank veszteségének terhére.

Az egészségügyre is többletforrásokat terveznek költeni, de pontos GDP-arányos számokat nem tud még mondani Varga Mihály, mert a Költségvetési Tanács ajánlásaira vár, majd ezzel pontosítja a számokat.

Arra, hogy a debreceni akkugyár mekkora költségvetési támogatást kap majd 2024-ben, azt mondta Varga, hogy

A szükségest.

Pontosabb összeget nem mondott. Varga szerint csak azokra a támogatásokra számíthat minden beruházó, melyeket a korábbi években alkalmaztak. A munkamegtartásra szánt támogatásokat az EU szabályozza, a CATL is csak ezen belül kaphat támogatást.

Arra a kérdésünkre, hogy mikorra készülhet el a városban az eredetileg a múlt év végén üzembe helyezni tervezett, de életjeleket azóta sem mutató oltóanyagnyár, Varga nem tudott válaszolni, de a késést elismerte. Gulyás Gergely viszont azt állította: jól áll a beruházás, bár azzal kapcsolatban szakmai vita van a koronavírus-járvány elmúltával, hogy mit érdemes gyártani ott, Covid-vakcinát például szerinte már biztosan nem.

A magyar gazdaság fundamentumai erősek, ez okot ad arra az optimizmusra, hogy a tervezett számhoz ragaszkodjanak, mondta Varga Mihály arra a kérdésre, hogy miért várnak másfél százalék növekedést idénre, miközben Csányi Sándor is csak arról beszélt, hogy egy százaléknak is örülne.

Ha az EU odaadja a pénzeket, akkor két év alatt a diplomás átlagbér nyolcvan százalékára emelik a pedagógusok béreit. Addig az a terv, hogy infláció felett, legalább tíz százalékkal emelik évente a fizetéseket, a leszakadt régiókban pedig jobban támogatnák a pedagógusokat.

Varga Mihály szerint azzal terveznek, hogy megérkeznek az Erasmus és a Horizont programokra a támogatások Brüsszelből. Ha mégsem érkeznek meg, akkor a magyar költségvetésnek van ennyi tartaléka.

Mondja Gulyás Gergely arra, hogy az EP elvenné Magyarországtól a 2024 második felében esedékes uniós soros elnökséget.

Varga Mihály pedig elmondta, hogy nem terveznek az euró bevezetésével, sőt, ezzel ők nem is tervezhetnek, csak a lehetőségeket tudják megteremteni rá.

Amikor azt mondta, nem halad jól Magyarország a pénzek megszerzése felé. Erről a témáról itt írtunk részletesebben, Gulyás ugyanezt ismételte meg.

Magyarország a hiányt csökkenteni fogja, de erre anélkül is képes, hogy megfogadná a bizottság tanácsát arról, hogy ki kellene vezetni az energiaárak megugrása miatt bevezetett támogatásokat, így Magyarországon maradni fog majd a rezsicsökkentés, mondta el már Gulyás Gergely, aki átvette a szót Varga Mihálytól.

A családi adókedvezmények megmaradnak, mondta el Varga, beleértve az szja-kedvezményeket is. Marad az inflációkövető nyugdíjemelés és a 13. havi nyugdíj is.

Az a céljuk, hogy Magyarország a 2024-es évben is védeni tudja a legfontosabb társadalmi csoportokat.

Varga összefoglalta a legfontosabb számokat:

• 4 százalék növekedéssel számolnak jövőre.
• 2,9 százalékos hiányt terveznek a költségvetésbe.
• 66,7 százalékos államadósságot terveznek jövőre.
• Az infláció hat százalék körül alakul majd a kormány szerint.

Varga Mihály szerint az energiaárak növekedése és a megemelt védelmi kiadások lehetővé teszik, hogy jövőre csökkenjen az államháztartási hiány, éves szinten három százalék alatti deficitet terveznek.

A jövő évi költségvetésben 250 milliárd forint lesz a központi tartalék.

A rezsivédelmi alapot ezért betervezték jövő évre is, mondja Varga. Jövőre is lesz extraprofitadó, de látnak lehetőséget arra, hogy ezek a terhek csökkennek majd, a 2024-es költségvetésben elkezdik kivezetni ezeket a terheket.

Jövőre négy százalék körüli gazdasági növekedést vár a kormány, tette hozzá a miniszter.

Varga Mihály a költségvetés tervezetéről szeretne tájékoztatót adni.

Háborús időket élünk.

– kezdte a felvezetést, majd felsorolta, hogy Magyarországot is érintik a kihívások.

Varga szerint a jövő évi költségvetés védelmi költségvetés lesz, arra épít, hogy az elért eredményeket meg tudják védeni.

Több forrás jut majd a honvédelemre, a családtámogatások átalakulnak, és a 13. havi nyugdíj, valamint a rezsicsökkentés is marad.

2024-ben a honvédelmi kiadások meghaladják majd a GDP két százalékát, ami a NATO-tagság elvárása lenne egyébként.