Ingatlansorsolás, mint engedély nélküli szerencsejáték szervezése miatt, 30 millió forintos bírságot szabott ki a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága a napokban egy magánszeméllyel szemben, közölte a hivatal az MTI-vel.
Az utóbbi időben, a sajtóban és a közösségi médiában is megfigyelhető, hogy egyre nagyobb az érdeklődés ingatlanok, vagy nagy értékű ingóságok, például gépkocsik sorsolásos értékesítése iránt, kezdik a közleményt.
A Hatóság ezzel kapcsolatban arra figyelmeztettet, hogy ingatlan vagy ingó tulajdonjogának olyan játék keretében történő átruházása, amelyben pénzt fizető vagy vagyoni értéket nyújtó játékosok vehetnek részt, és közöttük vagyoni értékű nyereményt, például ingatlant, sorsolnak ki, szerencsejátéknak minősül, és azt magánszemélyek, illetve gazdasági társaságok semmilyen módon nem szervezhetik legálisan.
A törvény szerint, szerencsejáték minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomó részt a véletlentől függ.
A sorsolások minősítése során a hatóság a következő körülményeket veszi figyelembe:
- Ha a részvétel feltételeként meghatározott „termékvásárlás” (pl. könyv, e-könyv, póló) valós célja nem a termék megszerzése, hanem a sorsolásban való részvétel, akkor a játék szerencsejátéknak minősül.
- Szerencsejáték leplezését szolgálhatja, ha a sorsolás elmaradása esetén a játékosok visszakapják a termék „vételárát”.
- További árulkodó elem, ha a termék ára magasabb, mint a szokásos piaci ár,
- valamint az is, ha a játékos növelheti a nyerési esélyeit azáltal, hogy több terméket vásárol.
A szerencsejáték minősítést támasztja alá az is, ha meghatározott számú termék értékesítése esetén kerül csak sor a sorsolás megtartására. Valós, forgalomnövelést célzó promócióknál ilyen feltétel nem fordul elő. Ezen feltétel azt biztosítja, hogy a szervező biztosan hozzájusson a kisorsolt nyeremény árához és az azon felüli haszonhoz.
Az SZTFH szigorúan szankcionálja az ilyen sorsolások szervezését, a szervezővel szemben 500 ezer forinttól, 100 millió forintig terjedő közigazgatási bírságot szabhat ki. Ez a tevékenység büntetőjogi felelősségre vonás alapjául is szolgálhat, mert aki tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Az engedély nélküli szerencsejátékot népszerűsítő reklám esetén a reklámozó, a reklámszolgáltató, a reklám közzétevője és a reklámban szereplő személy egyetemlegesen legalább 10 millió forint közigazgatási bírsággal sújtható.
Az engedély nélküli szerencsejátékban a játékos saját kockázatára vesz részt, a Hatóságnak nincs hatásköre a nyereményátadás kikényszerítésére, továbbá a követelések bíróság előtti érvényesíthetősége is kétséges.
(MTI)
