Benyújtotta az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényjavaslatot a kormány az Országgyűlésnek szerdán. Lázár János építési és közlekedési miniszter előterjesztése új alapokra helyezi és egységesíti az állami építési beruházások rendszerét, célja, hogy növelje az állami építési beruházások megvalósításának hatékonyságát, megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat adjon a beruházások szereplőinek, és előmozdítsa „a helyi hagyományok közösségépítő erejéből táplálkozó, a polgári jó ízlést tükröző” állami építési beruházásokat.
Az indoklás szerint a javaslat újraszabályozza az állami építési beruházások teljes életciklusát az előkészítéstől a tervezésen és kivitelezésen át az üzemeltetésig és fenntartásig. Hatálya azon, a nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő, új építmény vagy építményrész létrehozására, meglévő épület bővítésére, felújítására, lebontására irányuló építési beruházásokra terjed ki, amelyeknek a megvalósításához felhasznált költségvetési vagy nem közvetlen uniós forrás meghaladja a becsült érték ötven százalékát.
A törvényjavaslat egyik alapelve, hogy a kapcsolódó állami feladatokat lehetőség szerint az állami intézményrendszeren belül szükséges ellátni, a gazdasági társaságok irányából a beruházásokért felelős minisztérium irányába átterelve azokat.
A jövőben az állami építési beruházások éves költségvetési fedezetét a minisztérium fejezetétől elkülönülő, önálló költségvetési fejezetben kell tervezni, első alkalommal a 2024-es büdzsében.
Az állami építési beruházások érdekegyeztető fórumaként létrehoznák az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanácsot is, amelynek tagjai a miniszter, valamint a Magyar Államkincstár, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a MÁV, a Magyar Közút, a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság, a Nemzeti Kulturális Tanács, a Nemzeti Vízművek, az Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. a Gazdasági Versenyhivatal, a Közbeszerzési Hatóság, az országos főépítész, a bevett egyházak, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, valamint a fővárosi önkormányzat által delegált egy-egyszemély.
Lázár, amióta a tavalyi kormányalakításkor megkapta az újonnan létrejött építésügyi tárcát, többször nyilvánult meg építészeti kérdésekben, a Mol felhőkarcolóját például egy közepes minőségű tucatépületnek nevezte, és szembe állította azzal a Liget-projekt részeként elkészült új Néprajzi Múzeumot és a Magyar Zene Házát. Mint mondta: „Nekünk azt a minőséget illene képviselnünk, ami a második világháború előtti időszakot jórészt jellemezte.”
