Az MSZP frakcióvezetője azért fordult újra a legfőbb ügyészhez, mert nem értette, korábban
miért válaszolta neki azt, hogy nem indíthat semmisségi pert a Vodafone-üzlet miatt, miközben azt nem cáfolta, hogy a magyar nyelvű szerződés híján az törvénysértő lehet. Tóth Bertalan azt írta, arról, hogy pontosan kik és milyen feltételekkel szerződtek, egyáltalán kik a szerződést kötő felek nem tudni semmit, vagy ellentétesek az információk.
A szocialista poltikus jelezte, hogy a 4iG Nyrt. a hivatalos tőzsdei tájékoztatójában például azt jelezte, hogy a Vodafone Magyarország üzletrészét az Antenna Hungária Zrt. és a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. vásárolták meg, de az általa indított adatigénylési perben kiderült, hogy közvetlenül is részt vett az ügyletben. Ennek igazolására idézte a perfelvételi tárgyalás jegyzőkönyvét és a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. ellenkérelmét.
Az ellenzéki politikus szerint a közérdek sérelme már azzal megvalósulhat, ha egy állami cég a nemzeti vagyonról szóló törvénybe ütközően köt szerződést, vállal többszázmilliárd forintnyi közpénzt érintő kötelezettséget. Az ügyészségnek a hazai törvényesség őreként fel kellene lépnie a közvagyon védelme, és a jogszabályok betartatása érdekében, ezért arra várt választ Polt Pétertől:
- Mi alapján tartja nemzeti érdeknek az évek óta veszteséges Vodafone Magyarország kisebbségi üzletrészének 323 milliárd forintért történő megvásárlását?
- Mire alapozza, hogy 323 milliárd forint közpénzt érintő törvénybe ütköző kötelezettségvállalással összefüggésben a közérdek sérelme nem merülhet fel?
- Megismerte-e a társaság átvilágításáról, értékeléséről szóló dokumentumokat? Ha nem, mi alapján jutott arra, hogy a tranzakció a nemzeti vagyon gyarapítására irányult?
- Véleménye szerint a közérdek sérelme megvalósulhat-e már önmagában azáltal, hogy egy állami cég a nemzeti vagyonról szóló törvénybe ütköző módon köt szerződést?
- Kívánja-e felülvizsgálni korábbi álláspontját, és indít-e vizsgálatot, kezdeményez-e eljárást a hivatkozott ügyben?
Polt: közérdek sérelme csak a vagyon eladásakor
A legfőbb ügyész válaszában jelezte, a semmisség megállapítása a bíróság hatáskörébe tartozik, a nemzeti vagyonról szóló törvény az ügyészt perindításra nem jogosítja fel. Polt Péter levezette, miért nincs indoka annak, hogy korábbi álláspontját felülvizsgálja.
Semmisség gyanúja esetén az ügyész fellépése a Ptk. 6:88. §-ának (4) bekezdése alapján akkor lehetséges, ha megalapozottan állítható a közérdek sérelme is. A közérdek sérelmének megalapozott állításához önmagában nem elegendő az Nvt. 17. §-a (3) bekezdésében foglalt követelmény érvényesülésének elmaradása.
Szerződéskötéskor a magyar nyelv, a magyar jog és a magyar joghatóság kötelező alkalmazása is csak akkor törvényi előírás, ha az adott jogügylet nem esik az Nvt. 17. §-a (4) bekezdésének hatálya alá. Polt Péter emlékeztetett rá, hogy a nemzetgazdasági érdek meghatározása, az ezzel kapcsolatos döntések minősítése, vizsgálata nem ügyészségi hatáskör.
Az ügyészség által értékelhető törvényben meghatározott jogi fogalom a nemzeti vagyon, de az értékarányosság követelménye az Alaptörvény 38. cikkének (3) bekezdése alapján csak a nemzeti vagyon értékesítésekor állít olyan átruházási korlátot, amikor a közérdek sérelme felmerülhet.
Ezzel szemben egy konkrét vételi tranzakció esetleges értékaránytalansága a szerződést kötő felek közötti perben teremt jogalapot a szerződés megtámadására
– tette hozzá a legfőbb ügyész.
