Ha nincs folytatása az életünknek, akkor valami borzasztó szomorú és szánalmas az emberi sors: valaki Afrikába születik, és már gyermekként éhen hal, valaki háborúban vagy baleseten veszik oda, a másik betegségben szenved és igazságtalanságok érik, de ezzel párhuzamosan sokaknak megadatik, hogy mindvégig jólétben, komfortzónában éljenek, hosszú kort megérve
– mondta a Világgazdaságnak adott interjúban Beer Miklós. A Váci egyházmegye nyugalmazott püspökét Húsvét alkalmából kérdezték. A katolikus pap elmondta, hogy az elmúlt dekádokban a legnagyobb bánata az volt, hogy a húsvéttal nem nagyon tudunk mit kezdeni, a népszokások ráadásul tévútra viszik az ünnep valódi üzenetét. Szerinte ugyanis kevés szó esik Jézus nagypénteki kereszthaláláról mint az emberiségért vállalt isteni áldozatról, a feltámadás komolyságáról. Mint rögzítette: „Kimarad az életünkből, hogy hiszünk-e a halál utáni életben, az Úristen végtelen irgalmas szeretetében, hiszünk-e az isteni igazságszolgáltatásban.”
Beer kitért arra, hogy miközben koronavírus-járvány, háborúk tizedelik az emberiséget, felnőtt hittel nem gondoljuk el a halált, valamint azt, ami abból következik. Leszögezte: „Nagyon sok ember felnőtt életéből kimarad, hogy komoly felnőtt hittel gondolja át a nagypéntek és a húsvét hajnalának üzenetét. Túl sok energiát fordítunk a gyerekek vallásos nevelésére, de kevesen jutnak el a felnőtt hithez”
A pap az interjúban beszélt arról is, hogy pályája legjobb örömei mindig az élet értelméről és a halálról szóló beszélgetések voltak, de szóba kerül a feltámadás lehetősége és az is, a hitnek hogyan kellene tükröződnie az életben.
