Beszélgetőpartnereink nagy többsége egy feszült, rendkívül érzékeny és átpolitizált munkakörnyezetről tett említést, amelyet a nyugtalanság légköre jellemez, és amely a kormányzati politikák potenciális kritikusainak öncenzúrájához vezet
– idézi a Népszava az Európai Parlament küldöttségének magyarországi látogatásáról tett jelentése médiáról szóló részét. Jóllehet, az oktatás és a kultúra helyzetéről szóló átfogó riportot még nem hozták nyilvánosságra, a lap állítja, megszerezte azt. A dokumentum szerintük komoly aggodalmakat fogalmaz meg a magyarországi helyzettel kapcsolatban.
Az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottságának héttagú delegációja még tavaly november 2. és 4. között tett látogatást Magyarországon. A kereszténydemokrata, szocialista, liberális és euroszkeptikus frakciókhoz tartozó képviselők akkor kormányzati és ellenzéki politikusok mellett állami hatóságok vezetőivel, újságírókkal, oktatási, kulturális intézmények, civil szervezetek képviselőivel találkoztak. A delegációt Sabine Verheyen európai néppárti (EPP) német képviselő vezette.
Általános megítélésük szerint a kormánypártot, valamint az állami szervezeteket és intézményeket képviselő tárgyalópartnerek a találkozókon azt próbálták bemutatni, hogy Magyarországot a normalitás, a társadalmi és gazdasági jólét, a politikai feszültségek hiánya és a társadalomnak a Fidesz ideológiai irányvonalához való erős ragaszkodása jellemzi.
A lap birtokába került jelentésből kiderül: a delegáció ezzel a képpel szemben komoly aggályokat fogalmazott meg a médiaszabadság és pluralizmus, az akadémiai szabadság, a jogállamiság és az alapvető jogok magyarországi helyzetével kapcsolatban. A beszámolóban a képviselők állítólag
- kifogásolják a média szabályozását;
- kétségbe vonják a médiahatóság függetlenségét;
- szóvá teszik a KESMA megalakulását, amely szerintük annak a bizonyítéka, hogy a független médiát felszámolják és rákényszerítik a kormány szolgálatára;
- bírálják, hogy a közszolgálati média minimális teret enged a kormányétól eltérő hangoknak,
- és hogy az állam és az állami vállalatok hirdetéseinek nagy részét a kormánypárti sajtó kapja;
- kritikát fogalmaznak meg az akadémiai szabadsággal kapcsolatban is a világos és átfogó jogi keretrendszer hiánya miatt;
- ahogy az oktatásban, úgy a kultúrpolitikában is a döntéshozatal folyamatos központosítását vetik a kormány szemére;
- sérelmezik, hogy az állam átveszi az önkormányzatok funkcióit és ritkán konzultál a szakmai szervezetekkel.
Koltay András, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke a delegációval folytatott eszmecserén kifejtette, hogy a médiapluralizmusnak nincs meghatározása – írja a lap. Mint felidézik, szerinte a média nem tekinthető függetlennek, mert mindig is politikai irányvonalat követett.
A lap forrás megnevezése nélkül állítja: Koltay a küldöttséggel való találkozón bizonyos kérdéseket provokatívnak minősített, és távozóban megkérte a delegációt, hogy ne jöjjön többet Magyarországra.
