Határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek a Párbeszéd két társelnöke Szabó Rebeka (a képen) és Tordai Bence a megelőző távoltartás reformjáról.
Az indoklás szerint a hozzátartozók közötti erőszaknál alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvénnyel szabályozott ideiglenes megelőző távoltartás, illetve a megelőző távoltartás átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, szülői felügyeleti jogát, a kapcsolattartás jogát a gyermekkel. Ugyanakkor míg az ideiglenes megelőző távoltartásról – közigazgatási eljárásban, de a rendőrség dönt –, a megelőző távoltartásról polgári bíróság, ami a civil szervezetek szerint így nem tölti be funkcióját.
A tapasztalatok azt mutatják, amikor a polgári bírák szabadságolása idején – munkaszervezési okokból – ezekben az ügyekben büntetőbírák döntenek, az áldozatok számára nagyobb védelmet jelentő határozatok születnek. Ez a jogszabály végrehajtásával kapcsolatos súlyos anomáliára és arra utal, hogy a büntetőjog rendszerében a megelőző távolságtartás hatékonyabban töltené be áldozatvédelmi és prevenciós funkcióit, de a szankciók jellege miatt is célszerűbb lenne a büntetőjog és a büntetőeljárásjog rendszerébe illeszteni az új szabályozást, amiről társadalmi vitát kellene folytatni.
A javaslatot is ismertető sajtótájékoztatón Szabó Rebeka azt mondta, az Orbán-kormány „egyfajta kirakat nőpolitikát próbál folytatni, ha egyáltalán ezt bármilyen nőpolitikának lehet nevezni”. Felidézte, egy a nők helyzetét vizsgáló felmérés Magyarországot a 25. helyre sorolja az uniós országok között, a nemek közötti bérszakadék Magyarországon nagyobb az európai átlagnál.
Az uniós felmérések szerint a 17-80. év közötti nők esetében „körülbelül egymilliós” azoknak a száma, akik már elszenvedtek valamilyen erőszakos cselekményt. Több mint 200 ezer magyar nőt érint a családon belüli erőszak, a Párbeszéd ezért emelné ezeknek a súlyosan erőszakos bűncselekményeknek a büntetési tételét, ilyen esetekben közvádas eljárást javasol – tette hozzá Szabó Rebeka, akit az MTI idézett.
Mint mondta, a nők önrendelkezési joga miatt fontos a családi pótlék növelése, a tankötelezettség korhatárának 18 évre való emelése, a fogamzásgátlás tb-támogatása. Arra is kitért, hogy javasolják az úgynevezett menstruációs szabadság bevezetését, ami havonta fizetett szabadságot biztosít azoknak a nőknek, akik szakorvosilag bizonyítottan fájdalmas menstruációtól szenvednek.
Tordai Bence társelnök azt mondta, pártja feminista politikát képvisel, ezért próbálják megteremteni az egyensúlyt a nők és férfiak között a társadalomban. Ennek az egyenlőségpárti politikának fontos elemei a kvóták vagy például a Párbeszédben is alkalmazott társelnöki rendszer. A képviselő hangsúlyozta, a Párbeszéd elnökségében, egyetlen parlamenti pártként, több a nő, mint a férfi.
