Bár még három hét hátravan az új ügyeleti rendszer elindításához Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, már most úgy tűnik, lesznek háziorvosok, akik nem írják alá az Országos Mentőszolgálattal (OMSZ) kötendő ügyeleti szerződéseiket.
Csilek András, a MOK BAZ vármegyei területi szervezetének elnöke lapunknak azt mondta, a mentőszolgálat már elkezdte a megyében a háziorvosok tájékoztatását az új rendszerről és a feltételekről, de egyelőre nem tudni, pontosan hányan lesznek, akik csatlakoznak az orvosi kamara nyomásgyakorló akciójához. A háziorvosok előbb meghallgatják a tájékoztatást, és csak utána döntenek, de már mindkét oldalról kapott jelzéseket: vagyis lesznek, akik a kamara nyomásgyakorló akcióját választják, és nem írják alá az új ügyeleti szerződést, de olyanokról is tud, akik alá fogják írni.
Az eddig működő rendszerben is akadtak olyan háziorvosok, akik nem ügyeltek, ők valószínűleg most sem fognak
– mondta Csilek András.
Április 1-jétől Borsod-Abaúj-Zemplénben is az új rendszer alapján szervezik meg az ügyeleti ellátást, amelyet immár nem az önkormányzat, hanem az OMSZ koordinál. A mentőszolgálat honlapján található tájékoztató szerint Borsodban hétköznap 16-tól este 22 óráig, hétvégén és ügyeleti napokon pedig reggel nyolc és másnap délután kettőig tartó háziorvosi ügyelet alatt tíz településen lesznek ügyeleti pontok, ahol személyes ellátást nyújtanak:
- Miskolcon,
- Mezőkövesden,
- Encsen,
- Szerencsen,
- Kazincbarcikán,
- Ózdon,
- Sátoraljaújhelyen,
- Tiszaújvárosban,
- Sárospatakon
- és Edelényben.
Az éjszakai, tehát az este tíztől reggel nyolcig tartó ügyeleti időben még kevesebb, összesen nyolc településen lehet majd személyes ellátást kapni Borsodban, más esetekben a 1830-as számot kell hívni, amelyen:
- vagy tanácsot ad telefonon az OMSZ munkatársa,
- vagy ügyeleti kocsit küld a beteghez,
- illetve életveszély esetén mentőt rendel ki.
Eddig három megyében indult el az új ügyeleti rendszer: Hajdú-Biharban másfél éves tesztidőszak után idén február 1-jétől vette át a koordinálást az OMSZ, március 1-től pedig Győr-Moson-Sopronban és Szabolcs-Szatmár-Beregben is elindult a rendszer. Nem könnyen: a Magyar Orvosi Kamara február 4-ei küldöttközgyűlésén ugyanis arról határozott, a decemberben megszavazott egészségügyi törvénymódosítások miatt nyomásgyakorló akcióra buzdítja az orvosokat. A háziorvosokat például arra, hogy ne szerződjenek az ügyeletre az Országos Mentőszolgálattal. Ennek következtében az új rendszer akadozva indult például Győrben, ahol sajtóinformációk szerint olyan kevés háziorvos szerződött, hogy kórházi rezidenseket kellett bevetni a feladatra.
A helyzet Borsodban is feszült, Csilek András szerint sokan kivárnak. Mint mondta, nem arról van szó, hogy a háziorvosok ne akarnának ügyelni.
- A szakdolgozók béremelésének elhúzódása,
- a kivezénylés lehetősége,
- az indikátorrendszer bevezetése, amivel akár húsz százalékkal csökkenthető az orvosok alapbére
– ezek azok a kifogásolt pontok, amelyek miatt a MOK úgy döntött, arra kérik a háziorvosokat, ne írják alá az ügyeleti szerződésüket, a kórházi orvosokat pedig arra buzdítják, helyezzék letétbe az önként vállalt túlmunkára vonatkozó felmondásukat.
Azt Csilek András sem vitatja, hogy az ügyeleti rendszert meg kellett változtatni, de arra felhívja figyelmet, hogy a jövőben jóval kevesebb ügyeleti pont lesz, így a betegeknek többet kell majd utazniuk az ellátásért.
Most nem az önkéntes túlmunka felmondásán van a hangsúly
A MOK február 4-ei küldöttközgyűlésen megszavaztatott másik nyomásgyakorló akcióról az orvos azt mondta, az önként vállalt túlmunka felmondásának, illetve annak letétbe helyezésének a szervezésébe alaposan beletenyerelt a kamarai törvény múlt heti, váratlan módosítása, amely eltörölte a kötelező tagságot.
Mintha elkezdenénk valamit szervezni, és felgyújtanák felettünk a házat
– érzékeltette Csilek András a helyzetet. Továbbra is várják az önként vállalt túlmunka felmondásának letétbe helyezését, de most a hangsúly inkább azon van, hogy minél több tagot meg tudjanak tartani a kamarában. Ennek érdekében kampányt indítottak, és szerinte nagy a lelkesedés, bár nyilván akadnak olyanok is, akik eleve nem szimpatizáltak a szervezettel, ők nyilván ki is fognak esni a kamarából.
„A 42 ezer tagból néhány ezren biztosan nem szeretik a kamarát, és ezzel nincs is semmi baj. De ezzel együtt is jelenleg nagyon nagy szimpátiát érzékelünk a MOK mellett” – fogalmazott az orvos. Hozzátette, nem is a távozni akarókat akarják elérni e-mailen, Facebookon vagy sms-ben, sokkal inkább azokat, akik nem tudják, pontosan mit is kell tenniük annak érdekében, hogy tagok maradjanak. A kamarai törvény módosítása ugyanis kimondja: ha egy adott orvos kamarai tag szeretne maradni, erről nyilatkoznia kell. Ezt elektronikusan vagy papíron teheti meg. Aki nem akar az orvoskamara tagja maradni, annak semmit nem kell tennie: a törvény hatályba lépésétől számított harminc nap múlva automatikusan törlődik a tagnyilvántartásból.
A MOK-törvény nemcsak a kötelező tagságot szüntette meg, hanem elvette a kamarától az etikai eljárások lebonyolítását is. Elvileg ezek az eljárások a Belügyminisztérium alá tartozó Egészségügyi Tudományos Tanácshoz kerülnek. A testület működését, illetve azt, hogy milyen etikai kódex alapján működik majd, egy külön rendelet fogja szabályozni, amely eddig még nem született meg.
„Egyelőre a sötétben tapogatózunk” – fűzte hozzá Csilek András jelezve, hogy éppen most kezdték el a kamara etikai kódexének módosítását, ami így „most megy a levesbe”.
