Százhalombatta polgármestere, Vezér Mihály az elmúlt években nem mutatott különösebb hajlandóságot arra, hogy szembeszálljon a battai Godzillaként elhíresült társasház-beruházó érdekeivel, most azonban, hogy szinte kulcsra kész állapotba került a milliárdos értékű ingatlan, perre megy, hogy a telek, amelyre az épületet felhúzták, újra önkormányzati tulajdonba kerüljön.
A 36 lakásos épület terveinek felbukkanása négy éve, még az önkormányzati választás előtti időszakban indított be egy máig tartó, fordulatokban gazdag csatározást a 18 ezer lakosú településen.
A város családi házas övezetében található Gesztenyés út lakói 2019-ben szereztek tudomást arról, hogy az önkormányzat szabad utat adott egy ötszintes ház építésének. A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) módosítása lehetővé tette, hogy az eredetileg olajiparral foglalkozó helyi vállalkozás, az Olvex Kft. a későbbiekben „korlátlan számban” alakíthasson ki lakásokat az önkormányzattól vásárolt ingatlanán. A szomszédos lakók nem akarták annyiban hagyni, hogy a családi házak fölé magasodó emeletes ház miatt romoljon az életminőségük. Attól tartottak, hogy az épület beárnyékolja a kerteket, és csökken az ingatlanjaik értéke.
Vezér szerint őt nem lehet hibáztatni
A lokális tiltakozásból hamar városi szintű politikai ügy lett. Az Átlátszó beszámolt róla, hogy a környékbeliek a Helyi Lokálpatrióták Egyesületének segítségével a választás előtt több mint 1200 tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze. Később az építkezés engedélyezési eljárását is megtámadták, és meg is nyerték a pereket. Azt is sikerült elérniük, hogy a hatóságok formai okok miatt vonják vissza az építési engedélyt. A sokadik eljárásban született Kúria-döntés tavaly nyáron megsemmisítette az építési engedélyt, a kormányhivatal pedig az ősszel arról határozott, hogy „bármilyen további építési tevékenység kizárólag … végleges fennmaradási és továbbépítési engedély birtokában folytatható”.
A tiltakozók többször felvetették Vezér Mihály személyes felelősségét is, ám a polgármester igyekezett ezeket a hangokat gyorsan elfojtani. Több környékbeli lakót például azért próbált bíróság elé citálni, mert a Facebookon megosztottak egy olyan posztot, amely összefüggésbe hozta őt az építkezéssel.
A becsületsértési indítvány nem járt sikerrel, így Vezér később a saját Facebook-oldalán írta meg a Gesztenyés úti beruházás általa „hitelesnek” tartott történetét. (A poszt ugyan 2021-ben született, de a polgármester még most is elég aktuálisnak tartotta ahhoz, hogy a bejegyzés szövegét küldje el lapunknak, amikor a beruházás jelenlegi helyzetéről érdeklődtünk.)
Az írás szerint az ügy valójában arról szól, hogy néhány „gonosz ember” a vállalkozó helyett ellene és családja ellen indított lejárató kampányt. Csakhogy a polgármester ezt nem akarja elfogadni, mert ő, valamint két, orvosként dolgozó fia és közgazdász lánya olyan sokat tettek a városért, hogy nem érdemlik meg az ilyen fajta támadásokat. Százhalombatta polgármestere egy ciklust kivéve 1990 óta tölti be ezt a posztot, először az SZDSZ, majd az Értünk Százhalombatta Közéleti Egyesület színeben.
A polgármester írása különösen az építkezés egyik szomszédját (és „hordáját”) támadta, mert az a saját telkén felállított egy kézzel festett, óriásplakát méretű karikatúrát, amelyen Godzillának titulálták, és Vezér nevét is beleszőve kifigurázták a beruházást.
Az utolsó utáni pillanatig kerestem a kompromisszumos megoldást! … Végül a szomszédok és az építtető nem jutott közös nevezőre
– írta a polgármester, azt állítva, hogy ő mindent megtett a konfliktus megoldásáért. Az építkezés ellenzői saját Facebook-oldalukon viszont egész sorozatot szenteltek annak, hogy rámutassanak a polgármester csúsztatásira. Szerintük az utolsó utáni pillanat pontosan Vezér újraválasztásának napja volt, a „pozícióban maradó városvezető ugyanis – ígéretével ellentétben – onnantól közvetlenül már nem kommunikált sem levélben, sem telefonon az érintettekkel”.
Letagadták, hogy rákötötték a rendszerre, egy milliós bírság
A Vezér által irányított önkormányzat azonban nemcsak a HÉSZ-módosítás intézésével kedvezett a beruházásnak, hanem azzal is, hogy közpénzen felújíttatta az ingatlan előtti utcát és a közműveket. Ráadásul az útfelújítás ideje alatt az ingatlant „valahogy” rácsatlakoztatták az önkormányzati távhővezetékre is. Azt, hogy ez hogy történt, hatósági vizsgálattal sem sikerült tisztázni.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hivatalos tájékoztatást nem kapott az önkormányzattól, csupán egy lakossági bejelentés nyomán szerzett tudomást a műveletről.
Az elindított vizsgálat során a MEKH több alkalommal kért tájékoztatást a SZÁKOM Százhalombattai Kommunális Szolgáltató Nonprofit Kft. vezetőjétől, hogy ki és mikor kötötte be az emeletes házat a távhővezetékre. Az önkormányzati cég először letagadta a vezeték létezését, majd a fényképes bizonyítékok hatására változtatott az álláspontján, de akkor is csak ködösítő válaszokat küldött.
Bár a távhővezetéket csak az útburkolat felújítási munkálatai alatt lehetett kiépíteni, lapunk megkeresésre a polgármester azt közölte, hogy ő egyáltalán nem tudott a műveletről. Vezér szerint az ügyben a SZÁKOM Kft. ügyvezetője, Janovszky Károly az egyszemélyi felelős, de hozzátette, hogy az ügyvezető már el is végezte a megfelelő belső vizsgálatot. Az azonban „az érintett részleg vezetőjének időközben bekövetkezett halála miatt ellehetetlenült”.
A polgármester ennek ellenére elégedett lehetett a SZÁKOM egyébként is miniszteri, évi 40 milliós fizetést kasszírozó vezetőjével, mert az eset után néhány héttel további 6,5 millió forintos jutalomban részesítette.
Visszaveszi a földet, de nem kell a kétmilliárdos ház
Bár a beruházás körül sorjáztak a problémák, egymást érték a bírósági eljárások, visszavonták az építési engedélyt, a Vezér Mihály vezette közgyűlés tavaly decemberig nem vette napirendre a Gesztenyés úti vitás ügyeket. Tavaly decemberben viszont zárt ülésen megszavaztatta a képviselő testülettel, hogy az önkormányzat indítson pert a vállalkozó ellen. A cél, hogy bírósági döntéssel kényszerítsék rá a vállalkozást, hogy az adja vissza az emeletes ház alatt lévő telket a városnak.
A határozat a Molnár Bertalan tulajdonában lévő Olvex Kft.-t okolta azért, hogy az egyezkedések megfeneklettek, egyben felhatalmazta a polgármestert, hogy bíróságon képviselje az önkormányzat érdekeit.
Az önkormányzat 2018 nyarán adta el a csupasz telket, az Olvex Kft. pedig négy éves beépítési kötelezettséget vállalt magára a szerződésben. Ez 2022 nyarán lejárt. A megállapodás szerint a szerződést ebben az esetben fel kell bontani, és a feleknek el kell számolniuk egymással. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatnak évi 2 százalékkal csökkentett vételárat kell visszafizetni a vevőnek, a vevőnek pedig el kell vinni az ingatlanon lévő vagyontárgyait.
Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a beruházás valóban nem készült el a kijelölt határidőre, nincsenek meg a végső engedélyek, de közben felépült az emeletes ház, amit nyilvánvalóan nem vihet sehova a kft. A tulajdoni jogokat érintő jogi procedúra viszont évekig is elhúzódhat, miközben a lakások közül jó néhányat már előzetesen értékesítettek.
A 24.hu információi szerint az Olvex tárgyalásokat kezdett a polgármesterrel, hogy egy új megállapodással rendezzék a helyzetet. Abba is belementek volna, hogy felbontsák a szerződést, Vezér polgármester viszont azt próbálta elérni, hogy a telek visszavétele után a vállalkozás az eredeti árnál több mint 50 millió forinttal magasabb áron vegye meg újra a telket. A 2018-as vételár 37 millió volt, most 89 milliót kért volna a telekért. Ez az árvita decemberig húzódott, amikor is Vezér polgármester a cég meghívása nélkül tartotta meg a zárt ülést, és szavaztatta meg a bírósági per elindítását.
Vezér Mihály kérdésünkre azt írta, hogy az önkormányzat csak a telket akarja visszavenni:
A ház az építtető szerint közel 2 milliárd forint értékű. Nem érdeke az önkormányzatnak a tulajdonszerzés, erre semmi nem is kötelezi. A telekkel nem jár együtt a felépítmény tulajdonjoga.
A vállalkozás egyik képviselője viszont arról tájékoztatta lapunkat, hogy tavaly ősszel az önkormányzattal együtt lényegében kidolgoztak egy komplett megoldási javaslatot, amit aztán a polgármester sutba dobott, és a céget vádolta azzal, hogy kompromisszumképtelen. Azzal azonban, hogy Vezér a bírósági per mellett kötelezte el magát, könnyen bajba sodorhatja az önkormányzatot. A vállalkozás képviselője ugyanis azt állítja, bizonyítékaik vannak arra, hogy a késedelemért jelentős részben épp az önkormányzat okolható.
