A 14 oldalas oldalas, gimnáziumokra vonatkozó dokumentum szerint a tantestület tanárait három kategóriába sorolják majd az értékelés alapján kapott pontszámok alapján. (Időközben megkaptuk az általános iskoláknak elküldött koncepciót is, amely pár apró eltérést leszámítva szóról-szóra megegyezik a gimnáziumoknak elküldött anyaggal.)
- átlag feletti teljesítmény (a legjobb 25 százalék)
- átlagos teljesítmény (középső 50 százalék)
- átlag alatti teljesítmény (alsó 25 százalék)
Az értékelés alapján kerülhet sor béreltérítésre, illetve fejlesztési szükséglet megfogalmazására, az alábbiak szerint:
- átlag feletti teljesítményt nyújtók esetén többletjuttatás adandó;
- átlagos teljesítményt nyújtók esetén egyedi indoklás alapján van lehetőség többletjuttatásra, ha egyébként az érintett pedagógus elérte legalább a megszerezhető pontszám 70%-át;
- átlag alatti teljesítményt nyújtók esetén többletjuttatást nem adható, a fejlesztés eszközeit az értékelőnek az értékelttel közösen meg kell fogalmaznia és rögzítenie (például továbbképzésen való részvétel, óralátogatások).
A tanárokat tíz, az intézményvezetőket pedig nyolc szempont szerint értékelik és három, illetve 4 teljesítménycélt kötnek ki minden egyes pedagógusnak és vezetőnek. A teljesítménycélok között többek között tanulmányi versenyeken való részvétel, tanulócsoportok indítása, kulturális programok szervezését sorolták fel.
A tanároknál a következő értékelési szempontokat sorolja fel az anyag:
- eredményesség, hatékonyság (18 pont)
- munkaterhelés, terhelhetőség (10 pont)
- pedagógiai, szakmai minőség (6 pont)
- tanulók, munkatársak értékelésének rendszeressége, megfelelősége (5 pont)
- munkafegyelem, határidők betartása (5 pont)
- kommunikáció, szakmai együttműködés (5 pont)
- tehetséggondozás, felzárkóztatás (5 pont)
- kapcsolat szülőkkel, családokkal (5 pont)
- motiváció, elkötelezettség, etikus magatartás (5 pont)
- egyedi intézményi értékelési szempont (6 pont)
Olvasóink külön felhívták a figyelmet arra, hogy akár egy beázott plafon miatti sajtónyilvános panasz vagy Facebook poszt is releváns lehet a pontozáskor, ami befolyásolhatja az esetleges többletjuttatás megállapítását: az etikus viselkedés egyik mérőeszköze
az intézmény jó hírének erősítése a személyes, írásos, online kommunikációban, viselkedésben
– idéztek a dokumentum szövegéből. – Ez a dokumentum biztosan nem alkalmas arra, hogy a pályát vonzóbbá tegye, és megszüntesse a közoktatás legalapvetőbb problémáját, a tanárhiányt – tették hozzá.
