Finnország és Svédország NATO-csatlakozásáról vitáztak a képviselők a parlamentben, most tartották meg az általános vitát a kérdésről.
– A magyar kormány szerint a NATO bővítése jelentős lépés az euroatlanti térség biztonságának növelése felé. Olyan országok kívánnak csatlakozni, amelyek minden tekintetben megfelelnek a követelményeknek, ütőképes, a NATO-tagállamok hadseregeivel együttműködésre képes fegyveres erőkkel rendelkeznek, és osztják a NATO tagállamok demokratikus értékeit – értékelt a kormány részéről Sztáray Péter államtitkár, aki szerint a 2014 óta tapasztalható orosz magatartás eredményeképpen Finnország és Svédország NATO-tagsága lehetséges opcióként merült fel biztonságuk szavatolására, és az ukrajnai háború ezt csak erősítette.
– Finnország és Svédország 1995 óta szoros partneri viszonyt tart fenn a NATO-val, számos közös programban vesznek részt. NATO-tagságuk Magyarország külpolitikai, biztonságpolitikai és külgazdasági érdekeit szolgálja – jelezte.
Sztáray Péter azonban kitért arra is, hogy a két ország részéről gyakran éri Magyarországot olyan kritika, amely megalapozatlan és igazságtalan. Erre tekintettel a kormány támogatja az Országgyűlés elnökének kezdeményezését, hogy a napokban parlamenti delegáció konzultáljon a két csatlakozni kívánó országban. Az euroatlanti térség, és benne Magyarország biztonsága, a béke megteremtése és fenntartása ugyanakkor elsődleges érdeket kell képezzen a rágalmakkal és a sérelmekkel szemben. Ezért azt kérte az államtitkár a Ház fogadja el a törvényjavaslatot, támogassa Finnország és Svédország mielőbbi NATO-csatlakozását – mondta.
KDNP: igazságtalanul vádolták Magyarországot
– A svéd és finn csatlakozás megosztotta a frakciószövetséget, vannak viták és ellenérzések, de a KDNP támogatja a szerződések ratifikálását – mondta Nacsa Lőrinc, KDNP-s képviselő, aki azonban megjegyezte: olyanok kérik a segítséget, akik az elmúlt években számtalanszor teljesen jogtalanul és igaztalanul vádolták Magyarországot.
Nacsa Lőrinc jelezte: az európai politikának és a NATO-nak is a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéden kell működnie, ezt Magyarország megadja, de ugyanezt várja el. A katonai együttműködésben nincs helye olyan brutális ideológiai nyomásgyakorlásnak, olyan nemtelen, aljas politikai támadásoknak, amelyeknek az elmúlt években szemtanúi lehettünk – tette hozzá.
Juhász Hajnalka, a frakció másik vezérszónoka is támogatásáról biztosította a javaslatot, ugyanakkor megjegyezte: olyan országokról van szó, amelyek képviselői évek óta Magyarország ellen szólalnak fel, például az Európai Parlamentben is megkérdőjelezték a demokráciánkat, a magyar média szabadságát, az igazságszolgáltatás függetlenségét és aktívan akadályozni próbálják az uniós forrásokhoz való hozzáférésünket.
Vadai szerint sekélyes a kormánypártiak kifogása
– Finnország és Svédország csatlakozása erősíti a szövetséget, a NATO keleti szárnyát és növeli Magyarország biztonságát – mutatott rá Vadai Ágnes, a DK vezérszónoka, aki szerint a ratifikáció lehetett volna gyors és egyszerű folyamat, de nem így történt, mert a kormánypártok részéről mindig előkerült valami kifogás vagy időhúzó taktika. Kitért egyebek között a rendkívül hosszú parlamenti szünetre, és arra, hogy bár oktatási, egészségügyi témáknál nem érzik sokszor szükségét a társadalmi egyeztetésnek, most igen.
Arról, hogy vita lenne a kormánypárti frakciók a kormányfő között azt mondta: „ez még az önök részéről is sekélyes kifogás, arra is engedélyt kérnek a kormányfőtől, hogy kérdezzenek, nemhogy vitatkozzanak vele”.
Finnország és Svédország nem szívességet kér, hanem az orosz agresszió következtében több évtizedes semlegességüket adják fel ezek az országok – jelentette ki Vadai, aki szerint Magyarország katonai és politikai vezetői az uniós tagság mellett a NATO-tagság kapcsán is pávatáncba kezdtek.
– Arról, hogy országgyűlési delegáció látogat a két országba, azt mondta: ha beszélni akarnak svéd és finn politikusokkal, azt bárhol, akár itthon is megtehetnék, ez újabb időhúzás csupán.
Fidesz: Magyarország támogatja a NATO-bővítését és a delegáció küldését is
Németh Zsolt, a Fidesz vezérszónoka arról beszélt, hogy alapvető fordulat állt be Európa és a világ biztonsági helyzetében 2022. február 24-én, amikor a háború kitört. A NATO 74 éves történelme során eddig még nem tapasztalt feszültség, instabilitás idején és körülményei között történik a szervezet bővítése. Hozzátette: a magyarokat az oroszországi agresszió emlékezteti az 1956-os forradalom eseményeire.
Németh Zsolt kulcsfontosságúnak nevezte a madridi csúcstalálkozón a két skandináv állam meghívását, és kijelentette: Magyarország támogatja a bővítést, általa a NATO erősebb lesz két világszínvonalú haderővel. Két baráti nemzet kérelme sok évtizedes mérlegelés után beérkezett a NATO-központba, mindez szembe szegülés a háború kirobbantásának fő céljával, Putyin-törekvésével, hogy megakadályozza a bővítést.
Kitért arra is, hogy Magyarország nem keveri össze a NATO bővítését a kétoldalú kapcsolatokkal. A két ország támogatása nem kegy, hanem szövetségi kötelezettség, a ratifikáció pedig kiváló alkalom, hogy elbeszélgessenek a partnereikkel és egymás szemébe nézve félreértéseket, vádakat, hazugságokat tisztázzanak. A parlamenti delegációk látogatásainak célja, hogy új minőségi viszonyt célozzanak meg – mondta a fideszes politikus.
MSZP: szégyenteljes a kormány időhúzása
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka szégyenteljesnek nevezte a kormánypártok időhúzását Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ügyében. – A két ország NATO-csatlakozásáról szóló javaslat 2022 júliusa óta a parlament asztalán hever, bárki olvashatta, csak vitatkozni és dönteni nem lehetett róla – mondta. –Az MSZP hetente javasolta, hogy vegyék napirendre, de a kormánypártok megakadályozták, hogy plenáris ülésére kerüljön, mindeközben a kormánypártok részéről “kínos és buta magyarázkodás zajlott” az ügyben – hangzott el.
– Ez a magatartás békeidőben is szégyenteljes lenne, de jelenleg Oroszország “véres, mocskos, törvénytelen, emberiség elleni bűncselekményt” követ el, tízmilliós nagyságrendben menekültek Ukrajna állampolgárai, százezres nagyságrendben haltak meg katonák, köztük tizenéves, kiképzés nélküli fiatalok és legalább nyolcezer civil áldozata van a háborúnak. Finnországnak 1300 kilométeres határa van Oroszországgal, a finn nép az életét félti, a magyar kormány pedig szórakozik velük. Svédország pedig, akinek komoly hadserege van, katonai függetlenségét adná fel, hogy csatlakozzon a NATO-hoz és erősítse azt – jelentette ki. Harangozó Tamás kiemelte: a két ország csatlakozása a NATO számára fontos, előnyös és Magyarországnak is érdeke. Az ellenzéki politikus azt kérte, hogy már jövő kedden szavazzon a Ház a két előterjesztésről.
Jobbik: az Orbán-kormány külpolitikája sérti a nemzeti érdeket
Brenner Koloman, a Jobbik vezérszónoka kijelentette: Európa és a NATO jelenti a biztonságunkat ezért a Jobbik frakciója támogatja Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Oroszország agressziója Ukrajnával szemben megváltoztatta a világ globális biztonságpolitikai berendezkedését. 1945 óta nem volt ugyanis példa arra, hogy mindenfajta nemzetközi szerződés sutba vágásával egy ország lerohanja a szomszédját tankokkal, a civil lakossággal szemben háborús bűnöket kövessen el. Ebben a helyzetben Magyarország érdeke, hogy szilárdan és egyértelműen kiálljon az európai kultúrkör értékei mellett.
Az ellenzéki politikus szerint az a külpolitika, amit a kormány a háború kitörése óta folytat, komoly mértékben sérti a magyar nemzeti érdeket és a nemzeti érdek érdekérvényesítő képességét. – A kormány azt ígérte, hogy a nyári szünet után az Országgyűlés ratifikálja Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, de kiderült, hogy hazudtak. Nemzeti szégyen, ami miatt innen is megkövetem a svédeket és finneket az a cinikus módszer, amellyel húzták-halasztották a kormánypártok a vita napirendre tűzését – értékelt Brenner Koloman.
A Mi Hazánk semleges Magyarországot szeretne
Novák Előd (Mi Hazánk) úgy fogalmazott: a béke, a semlegesség, a függetlenség a legfontosabb értékek közé kellene tartozzon. Közölte: a Mi Hazánk egyedüli pártként azért szorgalmazza a NATO bővítésének magyar vétóját, mert a világháború felé tett újabb lépésként, “provokációként” tekintenek rá, míg a semleges zóna Novák Előd szerint nemzetközi érdek. Pártjuknak nincs baja Finnországgal és Svédországgal, de Európa békéje és a törékeny egyensúly akkor biztosított, ha Oroszország és a NATO nem, vagy csak alig határos egymással – jelezte. A Mi Hazánk szabad és semleges Magyarországot követel, idegen haderőknek nincs helyük az országban – tette hozzá.
Párbeszéd: hazafias kötelesség a bővítés ratifikációja
Szabó Tímea (Párbeszéd) azt mondta: abban egyetért a fideszes Németh Zsolttal, hogy a ratifikáció nem kegy hanem kötelezettség, azonban nem érti, hogy mért tartott hét hónapig a vitát az Országgyűlés elé hozni. – Harminc NATO tagországból huszonnyolc már szeptember végéig ratifikálta a csatlakozást, és már megint Magyarország van szégyenpadon, amely megint cserben hagyta nyugati szövetségeseit, amely megint szórakozik, amely megint zsarol, amely megint hazudozik – vélekedett. Hozzátette: szégyennek tartja Törökországgal “egy padon ülni” ebben a kérdésben. Egy védelmi szervezet bővítése hogyan eszkalál egy konfliktust? – tette fel a kérdést.
A fideszesek más álláspontot képviselnek, mint a kormány
Balla Mihály (Fidesz) arról beszélt, hogy Magyarország kilenc évet várt a csatlakozásra. A két skandináv állam szoros védelmi együttműködés alakított ki az elmúlt években a NATO-val és az orosz-ukrán háború kitörése után a teljes jogú tagságot kérte – idézte fel, hozzátéve: a NATO ezt elfogadta, de valamennyi állam ratifikációja szükséges, ennek jegyében került a javaslat a magyar parlament elé.
Szerinte jogos elvárás, hogy a felmerülő kérdéseket tisztázzák, fontos, hogy a parlamenti delegáció találkozzon a két ország parlamenti képviselőivel.
Képviselőtársa, Tilki Attila azt mondta: furcsa érzés, amikor ellenzéki képviselők megmondják, mit tehetnek és mit mondhatnak. Szerinte fordítva ülnek a lovon, ez a téma komolyabb annál, hogy elviccelődjenek. Jelezte, választókerülete Ukrajna mellett van, érzékelik, mit is jelent a háború. A kormánypárti politikus nem látott számon kérni valót abban, hogy most került a parlament elé a javaslat.
Fazekas Sándor (Fidesz) soha nem mondott mást, minthogy támogatja Finnország és Svédország felvételét a NATO-ba. Ugyanakkor a magyar érdek az, hogy alaposan megtárgyaljanak és tisztázzanak minden vitás pontot ezekkel az országokkal és a parlament falai között is. Magyarország érdeke, hogy egy katonai szövetség erősödjön. Még akkor is, ha geopolitikai szempontokat is figyelembe kell venni – mondta, példaként említve, hogy a NATO-nak Finnország csatlakozásával 1300 kilométernyi közös határa lesz Oroszországgal, ráadásul északi, a magyar katonák számára ismeretlen terepen és viszonyok között.
– Magyarországnak ki kell kérnie magának, ha svéd politikusok a magyar családpolitikát elfogadhatatlan hangnemben bírálják – mondta, megjegyezve, a kritika azért is érthetetlen, mert a skandináv országokban nagyon komoly családtámogatási rendszer van.
