Belföld

Volt olyan minisztériumi vezető, aki 10,5 millió forintos jutalmat vehetett fel

Farkas Norbert / 24.hu
Farkas Norbert / 24.hu
613 ezer forint volt az átlagos havi illetmény a minisztériumoknál 2021-ben.

Majdnem annyi pénzt költött magára a kormány 2021-ben, mint az óvodákra: a 24.hu számítása szerint 238 milliárd 843 millió forintba került a minisztériumi bürokrácia (a zárszámadásban feltüntetett személyi juttatásokat, dologi kiadásokat és egyéb működési kiadásokat számoltuk ide), ami nem sokkal marad el az óvodákra, óvodai nevelésre fordított kiadásoktól, amire összesen 309,4 milliárd fordítottak a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint.

A minisztériumok a dolgozóik személyi juttatásaira 115,3 milliárd forintot fordítottak, ami az előző évhez képest 16 százalékos növekedés. Mivel összesen több mint 11 ezren dolgoznak a minisztériumokban, egy minisztériumi alkalmazott átlagosan több mint 10 millió forintba került az adófizetőknek.

A minisztériumok éves beszámolói alapján az illetményekre 80,9 milliárd forint ment el, ami azt jelenti, hogy 613 ezer volt az átlagos havi illetmény a tárcáknál 2021-ben. Ez jóval több a bruttó átlagkeresetnél, amely a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint 438,8 ezer forint volt abban az évben. Jutalmak és prémiumok nélkül csak 404 ezer volt az átlagbér, ami azt jelenti, hogy a minisztériumi alkalmazottak másfélszer annyit kereshettek, mint a nemzetgazdasági átlag. A legmagasabb átlagilletményeket a Honvédelmi Minisztériumnál és a Miniszterelnökségen fizették, 690 ezer, illetve 665 ezer forintot.

Jutalmakra több mint 8 milliárdot fizettek ki (ebben nincsenek benne az automatikusan járó jubileumi jutalmak, végkielégítések, egyéb juttatások). Egy átlagos minisztériumi dolgozó közel 750 ezer forint jutalmat kapott, de a Miniszterelnökségnél, a Külügyminisztériumnál és a Honvédelmi Minisztériumnál az egymillió forintot is meghaladta az éves jutalom, továbbá az akkor még létező Innovációs és Technológiai Minisztériumnál (ITM) és az Agrárminisztériumnál is csak pár ezer forint hiányzott a milliós átlaghoz.

Hogy ki vehette fel a legnagyobb jutalmat, azt nem könnyű megítélni. A miniszterek és az államtitkárok túlnyomó többsége nem részesült bónuszban abban az évben. A közigazgatási államtitkárok közül a honvédelmi tárcánál alkalmazásban lévő Vidoven Árpádé a legnagyobb jutalom, ő

10,5 millió forintot kapott.

Vidoven korábban fideszes képviselő is volt, majd Lázár János alatt a Miniszterelnökségen, azt követően a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetirodán volt közigazgatási államtitkár. Kerestük a Honvédelmi Minisztériumot, hogy megtudjuk, Vidoven mivel érdemelhette ki a kimagasló jutalmát, de több hét elteltével sem reagáltak.

Lakatos Péter / MTI Vidoven Árpád beszédet mond a HM hazánkban eltemetett magyar katonák emlékére tartott kegyeleti gyertyagyújtásán Budapesten, a Fiumei úti sírkert 52-es hősi parcellájánál halottak napján, 2022. november 2-án.

5,6 millió forintnyi jutalmat vehetett fel az azóta megszűnt innovációs tárca közigazgatási államtitkára, Gazsó Balázs, 4,8 millió forintot pedig Latorcai Csaba, az egykori Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) közigazgatási államtitkára, aki jelenleg a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

A külügyminisztériumban a 11 helyettes államtitkár 68,2 millió forintban részesült, ami átlagosan 6 millió forint feletti jutalmakat jelent, de a pontos leosztás nem derül ki az adatokból. A honvédelmi tárcánál 5,6 millió forint, az ITM-nél pedig 3,9 millió forint volt az átlagos helyettes államtitkári jutalom.

Osztályvezetői szinten is voltak olyan minisztériumok, ahol elérte a kétmillió forintot a jutalmak átlaogs nagysága, a honvédelminél 3,2 millió forintot is meghaladta a középvezetők pluszpénze. A Miniszterelnökségen közel 2,1 millió, a külügynél 2 millió forintot, az innovációs tárcánál 1,9 millió forintot osztottak a főosztályvezetőknek, osztályvezetőknek.

A legszűkmarkúbb tárcának a Miniszterelnöki Kabinetiroda és az Igazságügyi Minisztérium bizonyult: a helyettes államtitkárok és osztályvezetők a beszámoló szerint nem kaptak jutalmat, az ott dolgozóknak szétosztott bónusz a 40 ezer forintot sem érte el fejenként a kabinetirodán, de az igazságügynél is csak 43,5 ezer forint volt az átlag.

Küzdelem az átláthatósággal

Pár nappal azután, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unióval való megegyezés reményében, a kabinet nagyobb átláthatósága érdekében 2022. október végén kormányrendeletet alkotott arról, hogy 2023. január 1-jétől az állami szervek a veszélyhelyzetre hivatkozva nem hosszabbíthatják meg a közadatigénylések válaszadási határidejét, az összes minisztériumtól olyan választ kaptunk, hogy a veszélyhelyzet miatt a tárcák éves beszámolóit 15 napon belül nem, csak 45 napon belül tudják rendelkezésünkre bocsátani. A minisztériumok indoklása azért is abszurd volt, mert semmilyen többletfeladattal nem járt volna számukra az adatigénylés teljesítése, mivel az rendelkezésükre kellett hogy álljon, így lényegében egy gombnyomással el tudták volna küldeni.

 

A tárcák az általuk 45 naposra meghosszabbított határidő lejártának napján, december 2-án az éves beszámolóik helyett egységesen elküldték nekünk a zárszámadási törvényjavaslat elérhetőségét, noha a zárszámadás egy-egy minisztériumról 7-8 számot közöl, az éves beszámolók pedig átlagosan 30 oldalon, több ezer számmal részletezik a kiadásokat és bevételeket. Végül karácsony előtt vált elérhetővé a legtöbb minisztérium 2021-es beszámolója, de például az Igazságügyi Minisztérium vonatkozó dokumentumát csak januárban tették közzé.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik