Néhány hete elterjedt egy hír, miszerint platánfák kivágására készülnek a Balaton-parti Ábrahámhegyen, ahol évek óta vetési varjak nehezítik a lakosság életét. Az ábrahámhegyi élelmiszerbolt szomszédságában álló négy platánfát végül is nem vágták ki, de a varjúfészkek eltávolítása érdekében – szakkifejezéssel élve – legallyazták őket.
Vella Zsolt polgármester lapunknak azt mondta, a vetési varjak jelenléte legalább fél évtizede okoz problémát az ötszáz lelkes faluban, a bolt előtti fákon fészkelő madarak szerinte közegészségügyi problémát is jelentenek a folyamatosan újratermelődő madárürülék miatt. Az elöljáró úgy emlékszik, hogy egyszer korábban már visszavágták a platánfák ágait, sőt, a terület tulajdonosa, a Mecsek Füszért egy riasztót is felrakott, ám minden igyekezet hiábavalónak bizonyult. Ha a varjúfészkeket valahol eltávolítják, akkor a szárnyasok máshol raknak újabb fészkeket, például a strand felé vezető platánfákra vagy a Pattantyús utcába, ahol szintén áll néhány platánfa. Vella Zsolt a faluban fészkelő állomány nagyságát többszázasra becsüli.
A vetési varjak jelenlétét az emberek sokszor érzékelik gondnak, de országos vagy társadalmi szintű varjúprobléma egyszerűen nem létezik
– mondta a 24.hu kérdésére Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője. Egyes településeken, a kolóniák közelében élőkben kialakulhat az az érzet, hogy a varjak túlszaporodtak, de ennek tényszerűen épp az ellenkezője az igaz.
„A korábbi évtizedek vadászata, célzott mérgezése, a fészkek és a fiókák elpusztítása, az élőhelyeinek beszűkülése miatt az állomány nagyon lecsökkent. A vetési varjak fészektelepeinek egy része valószínűleg éppen a folyamatos üldöztetés elől létesül a lakott területeken, itt ugyanis nem kell tartaniuk a vadászoktól, ugyanakkor táplálkozni továbbra is a környező gyepekre, szántókra járnak ki” – részletezte a szakember.
A hazai állomány jelenleg a néhány évtizeddel ezelőttinek csak a töredéke, és az európai állomány is csökkent – erősítette meg lapunk kérdésére Pósa Patrícia, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság hivatali főtanácsosa. Közlése szerint az 1980-as évek elején még több mint 250 ezer vetési varjúpár élt Magyarországon, ezzel szemben jelenleg körülbelül 30 ezer párra tehető ez a szám. Noha az utóbbi években az állomány mérsékelt növekedéssel regenerálódni látszik, de még így sem éri el a korábbi érték tizenöt százalékát. Problémát szemeteléssel (például ürítéssel, fészekanyag elejtésével, a fiókáknak hordott táplálék leejtésével) és hangoskodással okoznak. A lakossági panaszok általában a fészkelési időszakhoz kapcsolódnak – tette hozzá a szakember.
Orbán Zoltán azt mondja, a varjúfélék legnagyobb „bűne” és egyben szerencsétlensége is, hogy az év egy szakaszában alkalmilag részben az ember gazdasági érdekeit szolgáló táplálékot (vetés, apróvadak), és a közkedvelt énekesmadarak fiókáit is fogyasztják. A „fészekrablás” pedig az emberek többségének szemében megbocsáthatatlan bűn.
Ezt a madárcsoportot alapvetően dúvadként kezelik több mint egy évszázada, a nem védett varjúféléket továbbra is lövik és csapdázzák. Mindennek az az eredménye, hogy a vetési varjú hazai állományának kilencvenhárom százalékát kiirtották az ezredfordulóra, ezért a fajt a teljes eltűnése előtt természetvédelmi oltalom alá kellett vonni
– magyarázta a szóvivő.
Visszatérve Ábrahámhegyre: a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság – közlése szerint – indokolt esetben költési időszakon kívül hozzájárul a vetési varjú fészkeinek eltávolításához. Ilyenkor azonban minden esetben felhívják a figyelmet arra is, hogy a fészkek eltávolítására a szárnyasok gyakran úgy is reagálnak, hogy elhagyják ugyan az eredeti költőhelyet, de újabb telepeket létesítenek. Mindez azt jelenti, hogy a fészek eltávolítása nemhogy javítana, hanem sokszor éppen ront a helyzeten: ha egy fészket eltüntetnek, a varjak a településen más helyeken újabbakat építhetnek. Mindez magyarázat a polgármester azon panaszára, hogy a vetési varjak most már szinte az egész faluban elterjedtek.
A madárfaj nemcsak Ábrahámhegyen, de országszerte számos településen okoz lakossági panaszokat. A sok platánfa miatt például Siófokon is megjelent a „probléma”, ám ott is hiába küzdenek, megoldást évek óta nem találnak. Mivel védett fajról van szó – egy példány természetvédelmi értéke ötvenezer forint – a vetési varjak elleni védekezés szigorúan szabályozott keretek között történik. A siófoki önkormányzat közlése szerint a település belterületén a védett vetési varjak épített fészkeinek levételére és az épülő fészkek folyamatos eltávolítására az engedélyt a természet védelméről szóló törvény szerint a megyei kormányhivatal területileg illetékes szerve engedélyezheti. A kérelemben, mint írták, kifejezetten hangsúlyozni szokták a közegészségügyi és a köztisztasági szempontokat.
„Sajnálatos tapasztalataink alapján az időszakos fészekgyérítési engedélyezés a vetési varjú természetes állományára, szaporodására és egyéb élettevékenységére természetvédelmi szempontból semmilyen ráhatással nincs, az állomány szabályozása nem történik, csak azt értük el, hogy a madarak a környező fákon raknak fészket” – osztotta meg tapasztalatait lapunkkal a siófoki önkormányzat.
