Belföld

Népszámlálás: zuhant Magyarország népessége

MTI/Balázs Attila
MTI/Balázs Attila
Sajtótájékoztató keretében ismertette a 2022. évi népszámlálás előzetes eredményeit a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). 2022. október 1-jén, a népszámlálás eszmei időpontjában Magyarország népessége 9 millió 604 ezer fő volt, a lakások száma pedig 4 millió 593 ezer. A népszámlálás során beérkezett kérdőívek feldolgozása jelenleg is zajlik, a II. negyedévben az előzetes települési adatok, ősztől pedig már a végleges eredmények közzététele várható, közölte a hivatal.

A KSH mindössze két és fél hónappal az adatfelvételi időszak végét követően közzétette a népszámlálás első eredményeit. Hazánk népessége a cenzus adatai alapján 9 millió 604 ezer fő, és országszerte 4 millió 593 ezer lakást regisztrált a hivatal, mondta a KSH sajtótájékoztatóján Kovács Marcell, a népszámlálás vezetője. Hozzátette, hogy a legutóbbi két népszámlálás közötti időszakban mind a születések, mind a halálozások száma ingadozott.

A 2011-es év jelentette a mélypontot a születési statisztikában, azonban az utóbbi éveket fokozódó gyermekvállalási kedv jellemezte, a teljes termékenységi arányszám a történelmi mélypontot jelentő 2011. évi 1,23-ról 1,5 fölé emelkedett.

Ennek ellenére az előzetes adatok azt jelenti, hogy a legutóbbi népszámláláshoz képest 334 ezerrel csökkent Magyarország népessége. 2011. október 1-jén ugyanis hazánk lakónépessége 9 937 628 fő volt. Ez jelentős esésnek számít, hiszen 2001 és 2011 között „csak” 261 ezer fővel csökkent a népesség.

A KSH honlapján közzétett kiadvány szerint az 1870-ben végrehajtott első népszámláláskor az ország jelenlegi területén alig több mint 5 millióan éltek. A népességszám 1980-ra már 10 millió 709 ezer fő volt, azóta viszont folyamatosan csökken. Ennek legfőbb oka, hogy a halálozások száma egyre nagyobb mértékben haladja meg a születésekét. Az elmúlt 11 évben ezt a 464 ezer fős csökkenést a 131 ezer fős – többségében a környező országokból érkező – bevándorlási többlet jelentősen mérsékelte.

2022. október 1-jén a népesség 21%-a az időskorúak közé tartozott, miközben a gyermekkorúak aránya 15% volt. 2011 és 2022 között 318 ezer fővel, 19%-kal nőtt a 65 éves vagy annál idősebb népesség száma és teljes népességen belüli aránya. Ezzel párhuzamosan a 0–14 éves gyermekek csoportja kismértékben, a 15–64 éves aktív korúaké számottevően csökkent.

Budapesten 1 millió 682 ezren élnek, ezt követően az ország legnépesebb térsége Pest vármegye (1 millió 339 ezer fő). A legkisebb népességszámú vármegyénk Nógrád, ahol 183 ezer főt számláltak. Míg a legutóbbi népszámlálás óta két vármegyében (Pest és Győr-Moson-Sopron) nőtt, a többi vármegyében és a fővárosban csökkent a népesség száma. A legnagyobb növekedés (10%) Pest, míg a legnagyobb csökkenés (13%) Békés vármegyében történt.

Magyarország lakásállománya népszámlálásról népszámlálásra növekszik. 2022-ben 4,6 millió lakás volt az országban, a számuk 11 év alatt 4,6%-kal nőtt. 2011–2022 között 171 ezer lakás épült. Ezen belül 2013 volt a mélypont, majd az évtized második felében felgyorsult a lakásépítések üteme.

Az állami adatbázisok igénybevétele, a népszámlálási adatok adminisztratív adatforrásokból történő előállításának gyakorlata azért is különösen fontos, mert a tervek szerint a 2022. évi volt az utolsó – adatfelvételi módszer tekintetében – hagyományos népszámlálás Magyarországon, írja a KSH. A következő összeírás adatait már kizárólag adminisztratív források feldolgozásából fogja kinyerni a KSH, összhangban a több országban jelenleg is alkalmazott gyakorlattal, vázolta fel a jövőre vonatkozó kilátásokat a KSH elnöke.

A népszámlálás során összegyűjtött adatok a nemzeti adatvagyon részét képezik, azok az adatvédelmi szabályok korlátai között, összesített formában minden felhasználó rendelkezésére állnak majd. A népszámlálás eredményei megbízható alapot nyújtanak az egész országot, illetve az egyes településeket, valamint a szűkebb lakókörnyezetet érintő gazdasági, társadalmi és területfejlesztési döntések előkészítéséhez. Emellett fontos információkkal szolgálnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről, de segítik a vállalkozásokat is, amelyek az eredmények ismeretében biztosabban, tudatos adathasználattal tervezhetik tevékenységüket, például egy új üzlet vagy gyár megnyitását, vagy a helyi szolgáltatásaik bővítését.

Kapcsolódó
Megúszhatják a pénzbírságot a népszámlálást elbliccelők
A KSH célja a népszámláláshoz kapcsolódóan nem a szankcionálás volt. A hivatal a 24.hu megkeresésére közölte: egyetlen közigazgatási hatósági eljárás megindítását sem kezdeményezték.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik