Mi nem vagyunk egy átlagos járóbeteg-szakrendelő

– szögezte le az érdi intézmény igazgatója a 24.hu-nak. A Dr. Romics László Egészségügyi Intézményt már csak méreténél fogva sem lehet szokványosnak nevezni. A 70 ezres megyei jogú város szakrendelőjéhez tartozik Diósd, Pusztazámor, Sóskút és Tárnok is, ehhez jön még a 20 ezer fős Százhalombatta lakosainak onkológiai, mammográfiai és tüdőgyógyászati ellátása is, így összességében nagyjából 120 ezer ember tartozik ehhez az egy rendelőintézethez. Kis túlzással élve a Felső utcai komplexumot kisebb kórháznak is lehetne nevezni.

A közgazdász végzettségű, multicégeknél és 2010 óta egészségügyi intézményeknél is tapasztalatot szerző Bárány Zsolt öt éve igazgatja a „Romicsot”. Valószínűleg a multis múltjából hozza azt a szemléletet, hogy a betegekkel a lehető legkézenfekvőbb platformon kell kommunikálni, ahol a 120 ezer emberből a lehető legtöbbet el tudja érni: a Facebookon. Az indulásnál komoly támogatást kapott az intézmény informatikai vezetőjétől, hogy flottul menjen az információátadás. Legutóbb annyira jól ment, hogy az országos média felkapta a bejegyzését, amiben azt írta, nagy a baj, mert felmondott a műtőssegéd.

Az intézmény 2020 júniusában aktiválta a Romics Facebook-oldalát, hogy kezdetben „nyers” információkat osszon meg a betegekkel, például arról, mit kell tudni a Covid első hulláma után újraindult szakrendelésekről, hol és miért maradnak el rendelések. Később Bárány Zsolt kipróbált hosszabb, edukatív szövegeket is, például arról, mi a különbség az aktív kórház, az egynapos sebészet és a krónikus ellátás között. Elve az, hogy nemcsak gyógyítani kell a beteget, hanem informálni is.

Mivel mindegyik bejegyzésének nagy elérése lett, és pozitív visszajelzéseket is kapott, felbátorodott, és kommunikálni kezdte a rossz híreket, a problémákat is. Megírta például, hogy felmondott a nőgyógyász és az urológus, aztán jött a poszt a távozó műtőssegédről, aminek következtében váratlan médiafigyelmet kapott a rendelő.

A hír azt a látszatot keltette, hogy folyamatosan ürül ki a Romics, de ez nem így van

– teszi világossá Bárány Zsolt, hangsúlyozva: a műtőssegédi pozíción kívül minden szakdolgozói állás betöltött a rendelőintézetben. Ráadásul a nagy figyelemnek köszönhetőn rengeteg műtőssegédi önéletrajzot kapott, és már interjúznak is a jelentkezőkkel, így várhatóan azt a pozíciót is hamarosan betöltik. Bárány elmondta: a Romicsban 60–65 közötti az orvosok száma, elenyésző részük (10–12) főállású. A nagyjából 130 szakdolgozó esetében fordított a helyzet: 90 százalékban teljes állásban dolgoznak Érden.

Ha a rendelőintézet elveszít egy orvost – márpedig a fluktuáció nagy –, kevés egy Facebook-poszt megírása, ugyanis orvosok nem jelentkeznek internetes bejegyzésekre. Az orvosvadászatban nagy jelentősége van a személyes kapcsolatoknak: ha elmegy valaki, megkérik, jelezze az ismerőseinek, hogy megüresedett egy pozíció, illetve maguk is aktívan keresik az utódot. Bárány Zsolt szerint az átlagosnál könnyebben rávehetők az orvosok arra, hogy a Romicsban dolgozzanak, mert – és ebben sem átlagos a rendelő – a 2018-ban kezdődött felújításnak és eszközbeszerzésnek köszönhetően az intézet kifejezetten jól felszerelt, kulturált és modern környezetben várja az ott dolgozókat.

Szakdolgozóhiány miatt rendelés még nem maradt el, orvoshiány miatt már igen. És bármennyire is jól felszerelt az érdi rendelőintézet, nem mindig találnak orvost a megüresedő pozíciókra.

Az intézet onkológusa például január 4-én rendelt utoljára, Bárány Zsolt folyamatosan keresi az utódját, de egyelőre esélye sincs, hogy találjon. Az egyik nőgyógyász a szülési szabadságát tölti, az ő helyére sem talált senkit, és nem is nagyon fog már, mert a nőgyógyászok többsége a szakrendelés helyett a magánellátást választja.

Miért kell műtőssegéd egy szakrendelőbe?

Bárány Zsolt presztízst csinál abból, hogy az önkormányzati fenntartású rendelőintézet mindössze 30 millió forintnyi eszközkeretet igényel a fenntartótól. Pedig lenne mire többet kérni: az óriásira duzzadt rezsiszámla most „tizensokszorosa” az energiaárak elszabadulása előtti időszakhoz képest, de az igazgató azt mondja, a megtakarításokból egyelőre finanszírozni lehet a költségeket, a fogyasztást pedig erősen kontrollálják. Amit lehet, lejjebb csavartak, szabályozzák, hány fok van a rendelőben, és „nincs fűtés nyitott ablaknál”.

A 30 millió forinton felül jár még a NEAK-tól havi kétmillió forint fix díj a rendelőintézetnek, illetve az átlagfinanszírozás, ami a Covid előtt teljesítményfinanszírozás volt (vagyis az elvégzett beavatkozások után fizetett az egészségbiztosító).

A rendelőintézet aranytojást tojó tyúkja az egynapos sebészet, ami nem kifejezetten jellemző egy szakrendelőre.

Egy racionálisan működtetett egynapos sebészet az egyébként a diabetológiához vagy a laborhoz hasonlóan rosszul finanszírozott ellátási területeket ellensúlyozni tudja

– magyarázza Bárány Zsolt. Márpedig, ha az egynapos sebészeten nincs műtőssegéd (mivel az eddigi szakdolgozó felmondott), akkor nagyon nagy baj van, hiszen az egész műtő leáll. Ezért is ajánl az igazgató az egészségügyi szolgálati jogviszony által nyújtott bérezésnél sokkal kedvezőbbet a műtőben dolgozóknak, így a műtőssegédnek is.

Ez egy hiányszakma. Ha kevesebbet ajánlok, akkor nem jön hozzánk senki, lelövöm az aranytojást tojó tyúkot, és leáll az egynapos sebészet. Akkor tényleg nagyon nagy baj van

– magyarázza az igazgató.

Egy átlagos hónapban 100–120 műtétet végeznek az érdi rendelőintézetben a zömmel budapesti kórházakból érkező vendégorvosok. Az operációk 65 százaléka szemészeti műtét, jelentős részben szürkehályog. Nem véletlenül: nincs általános altatás, nem kell emelgetni, forgatni a beteget, és körültekintő beszerzés mellett a beültetendő szemlencse is kigazdálkodható. Vannak még ortopédműtétek: váll, artroszkópos térdműtét, kézsebészet, de tudnak nyitott sérvműtéteket és érsebészeti operációkat is végezni.

A kulcs a matek: az egynapos sebészet az érdi rendelőintézetben csak úgy tud gazdaságosan működni, ha olyan műtéteket vállalnak, amelyeket gazdaságosan lehet végezni. Egy 80–90 ezer forintos implantátumot igénylő vállműtét már nem gazdaságos, mert az egész műtétért csak nagyjából 220 ezer forintot kapnak a NEAK-tól. „Ki kell matekozni, hogy mit tudunk elvégezni, és mit nem” – mondja a főigazgató.

Az egynapos sebészeten a várólista elhanyagolható, a többi ellátásnál viszont az előjegyzési lista óriási (a várólista a fekvőbeteg-ellátásban van, előjegyzési lista pedig a járóbeteg-ellátás terminusa).

Már a Covid előtt is óriási volt az orvoshiány – teszi hozzá az igazgató. Kardiológián, diabetológián jelenleg 4–6 hónapos a várakozási idő.

Bárány Zsolt szerint azonban nem kell aggódniuk azoknak, akik úgy gondolják, a több hónapos várakozás az egészségi állapotuk romlását okozza. Vannak ugyanis tartalék időpontok, éppen azért, ha beérkezik egy úgynevezett statim, vagyis „soron kívüli sürgős eset”, azt szinte azonnal kivizsgálják. Előfordulhat, hogyha egy háziorvos azzal küld be vizsgálatra egy beteget, hogy nagyon sürgősen meg kell vizsgálni, mert komoly baja lehet, és ilyenkor akár két órán belül bejuthat a páciens a kardiológushoz.

A háziorvosokra is komoly szerep hárul az előjegyzési listák csökkentésében. Jellemző, hogy gasztroenterológiára sokszor úgy jönnek időpontra a betegek, hogy nincsenek előtte kivizsgálva, és laboreredmények nélkül feleslegesen vártak hónapokat. Néhány háziorvossal meg lehet ezeket beszélni – mondja az igazgató, aki rendszeresen tart meetingeket a város alapellátó orvosaival, pontosabban azzal a „keménymaggal”, akik hajlandók részt venni ezeken az eszmecseréken.

Az egész egészségügy átpolitizált

Az újabb egészségügyi átalakítási hullámban egyelőre nem világos, mi lesz a rendelőintézetekkel, de az biztosnak tűnik, hogy ezen az ellátási szinten is lesz változás. Nagy valószínűség szerint a szakrendelők kikerülnek az önkormányzatok irányítása alól, és a nagyobb kórházak alá tartoznak majd – az érdi rendelő esetében a dél-budai Szent Imre kórházhoz. Ez a gyakorlatban többek között azt jelenti majd, hogyha felmond a műtőssegéd vagy elmegy a nőgyógyász, a kórháznak kell megoldania a hiányt a saját egészségügyi dolgozói közül. Ez még akár jó is lehet a betegnek, mert így Érden is meglesz a kellő számú ellátó orvos – mondja a főigazgató. Szerinte azonban erről a részletről is átpolitizált vita zajlik, ami nem meglepő, hiszen az egész egészségügy át van politizálva.

Sajnálom ezt. Azt azonban látni kell, hogy jobb oldali és bal oldali tüdőrák van, de jobboldali és baloldali tüdőrák nincs.

Azt vallja, nem lehet olyan átalakítás az egészségügyben, ami mindenki számára pozitív. Minden megoldásnak megvan az előnye és a hátránya, és néha be kell látni, hogy nem minden rendelőintézet tud onkológiát működtetni, mert nincs hozzá elég onkológus.

Bárány Zsolt úgy látja, a legnagyobb probléma most a bizonytalanság.

Már régóta tudjuk, hogy nagy változások jönnek, de hogy pontosan mik, azt csak sejteni lehet. Hasonló volt a helyzet a szolgálati jogviszony bevezetésénél is. Mindenkinek remegett a térde, hogy most mi lesz. 2021. március 1-jén életbe lépett, dolgoztunk két hónapot, kiderült, hogy senkinek sem lett baja, és mindenki megnyugodott

– idézte fel az akkor nagy felzúdulást kiváltó változást.

(Az átpolitizáltságról és a bizonytalanság miatti feszültségről a Magyar Orvosi Kamara is beszélt a most hétvégi küldöttgyűlése után. Az érdi szakrendelő igazgatójával néhány nappal a kamara eseménye előtt beszélgettünk – a szerk.)

Nem kell kórház, CT és MR

A racionalizálás elvét nemcsak a gazdálkodásban érvényesíti, hanem az információ-átadásban is. Azt mondja, aki beteg, mindig sokkal türelmetlenebb, néha teljes joggal. Érden arra panaszkodtak a páciensek, hogy nem tudják telefonon elérni a rendelőintézetet, hogy időpontot kérjenek. Felvettek plusz embereket, átszervezték a rendszert: most már van olyan munkatárs, aki csak az e-mailen érkezett kéréseket kezeli, van egy másik, aki személyesen fogadja a betegeket, és ott van a call center, ahol többen is fogadják a hívásokat.

És van Józsi, akinek az a feladata, hogy felhívja azokat, akiknek épp egy héttel későbbre van vizsgálati időpontjuk. Megkérdezi, eljönnek-e az időpontra, és ha nemleges a válasz, akkor Józsi azonnal felszabadítja a lemondott időpontot. Szerencsés az, aki éppen ekkor telefonál, mert így lehet, hogy nem hónapokkal későbbre, hanem egy hétre kap vizsgálati időpontot. A módszer annyira bevált Érden, hogy sikerült a korábbi 35 százalék feletti meg nem jelenési rátát 10–15 százalék környékére csökkenteni.

Időről időre felvetődik, miért nincs kórház a 70 ezer lakosú Érden. Bárány Zsoltnak erről határozott véleménye van: nincs szükség rá, mert nem erre megy a világ. Nemhogy kórház nem kell szerinte a városnak, de CT és MR sem. Ezeknek a több száz milliós eszközöknek a működtetéséhez ugyanis radiológus és asszisztens szükséges, akiket szinte lehetetlen becserkészni.

Annak is örülnünk kell, hogy az ultrahangra és a röntgenre találunk orvosokat és szakdolgozókat

– mondja Bárány Zsolt, aki azonban hozzáteszi: az érdi betegek nem maradnak CT- és MR-vizsgálat nélkül, csak az előbbiért Törökbálintra, utóbbiért pedig Budapestre kell utazniuk, akár 2–3 hetes előjegyzéssel.