– Van egy olyan információm, hogy a Nunkovics az beregisztrált ilyen végrehajtói ügyben. Tudod, van egy ilyen honlap, amihez regisztrálni kell, hogy végrehajtásban részt vehess. Majd megpróbálok kideríteni közelebbit, de a kampány végén ez jó lehet, nem?
– Nagyon. Ez aranyat érne.
Ez a beszélgetés Völner Pál vád alá helyezett volt igazságügyi államtitkár és a – feltehetően a 2022-es országgyűlési kampány előkészítésében őt segítő – munkatársa között zajlott le még 2021 októberében – derült ki a 24.hu által megismert nyomozati anyagokból.
A lehallgatott telefonbeszélgetések alapján Völner arra készült, hogy a 2022-es választáson másodjára is a Jobbik akkori országgyűlési képviselőjével, Nunkovics Tiborral kell majd megmérkőznie Komárom-Esztergom megye 2-es számú választókerületében az egyéni mandátumért. A felvételek tanúsága szerint azonban a fideszes politikus nem bízta volna csupán a választói szimpátiára a sorsát. Azzal próbálta volna meg hiteltelenné tenni a kilakoltatások ellen kiálló jobbikos ellenfelét, hogy az regisztrált a végrehajtói kar által működtetett árverési rendszerbe, amivel ingatlanárveréseken is részt vehet, így végső soron kilakoltatásokban is közreműködhet.
Ez a Völner és Schadl közt lezajlott beszélgetésből következik, amit szintén rögzítettek a nyomozók. A fideszes politikus ugyanis, miután beszélt a kampány előkészítésben őt segítő munkatársával, a végrehajtói kar elnökét hívta. Azt kérte tőle, nézzen utána, hogy a jobbikos politikus „helyben ügyködött-e valamit”. Schadl erre közli, hogy Nunkovics csak regisztrált, de nem vásárolt, tehát nem vett részt ingatlanárverésen. Völner arról is érdeklődött nála, hogy a végrehajtók központi rendszerében hogyan lehet megnézni, ha valaki „aktív volt”.
Az államtitkár ezután megköszönte Schadl segítségét, mire a kormánytól elvileg független köztestület vezetője csak annyit mondott:
Ne viccelj, ez természetes.
Az ügy végül nem került elő a kampányban, feltehetően részint azért, mert a Jobbik képviselője nem vett részt ingatlanárverésen, részint mert az idézett telefonbeszélgetések után nem sokkal Schadl Györgyöt letartóztatták, és hamarosan Völner Pált is meggyanúsították, akit a Fidesz így már nem indított a 2022-es választáson. A kormánypárti jelölt, Erős Gábor a szavazatok felét megszerezve győzte le végül a 38,8 százalékot gyűjtő Nunkovicsot.
Az elhangzottakkal összefüggésben próbáltuk utolérni Völner Pált, akitől megkérdeztük volna, gyakorlat-e a Fideszben, hogy személyes adatokat használnak fel a választási kampányban politikai ellenfeleikkel szemben. A volt államtitkárral nem tudtunk beszélni, ügyvédje, Papp Gábor pedig azt mondta, egyesével nem kíván reagálni a nyomozati anyagban foglaltakra, de a bíróságon erre is sort kerít majd. Kerestük telefonon azt a munkatársat is, akivel Völner Pál egyeztetett, ám nem válaszolt kérdéseinkre.
Nunkovics Tibor, a Jobbik politikusa elmondta, számára az teszi szürreálissá az ügyet, hogy nem licitálás miatt regisztrált a végrehajtási rendszerbe, mivel ilyen tervei soha nem voltak, hanem azért, mert a Nemzeti Földügyi Központ ellen jogerősen megnyert per kapcsán szeretett volna adatokat kapni. Elmondta, a kampányban és az azt megelőző hónapokban sok pletyka jutott el hozzá arról, hogy keresik a gyenge pontját a Fidesznél, ugyanakkor a most előkerült ügyről korábban nem hallott. Úgy fogalmazott:
Bicskanyitogató, ahogyan ez a két ember a beosztásával visszaélve próbált valakit besározni.
A Transparency International Magyarország álláspontja szerint is visszaélés történt. Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója úgy véli, az, hogy a végrehajtó által szervezett árverésre ki jelentkezik be, illetve ki vesz részt rajta, és miként licitál, kizárólag az árverésben közreműködő felekre tartozik, ahhoz a végrehajtói kart felügyelő minisztériumi államtitkárnak semmi köze. Mint mondta:
Ha Völner Pál ténylegesen a lehetséges politikai ellenfele árverési eljárásban tanúsított magatartására vonatkozó bizalmas információt szerzett meg, méghozzá azért, hogy azt felhasználja az illető ellen a választási kampányban, az nemcsak súlyosan összeférhetetlen, de bűncselekmény is.
Ligeti szerint amennyiben ez az információ megfelel a valóságnak, akkor Völner a hivatali helyzetéből adódó hatalmával élt vissza, tudniillik igazságügyi államtitkárként felügyelte a végrehajtói kar működését, és az ellene emelt vád szerint korrupt kapcsolatrendszert tartott fenn a kar emiatt letartóztatásban lévő elnökével. Rámutatott: a hivatali visszaélés akkor büntetendő, ha annak hátterében rosszhiszemű, bűnös célzat húzódik meg, márpedig a politikai kihívó lejáratása érdekében történő információszerzés bizonyosan ilyennek tekinthető.
Hozzátette, az már más kérdés, hogy ez az önmagában amúgy nem jelentéktelen ügy akár el is törpülhet a Völner Pál által a vád szerint megvalósított korrupciós sorozat árnyékában, ezért nem tudni, hogy ez a cselekmény visszaköszön-e a vádiratban, netán az ítéletben.
A Völner Pált és Schadl Györgyöt érintő büntetőügyet várhatóan februárban kezdi tárgyalni a bíróság. A 24.hu az ügyben készült vádiratot cikksorozatban mutatta be. Ebből kiderült, hogy
- a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke kitelefonált a börtönből, hogy felesége és apja béreljenek széfet, és rejtsék el azt a csaknem 110 millió forint értékű luxusórát és ékszert, amit addig nem foglaltak le a hatóságok. Ezért Schadl György apját és feleségét is pénzmosással vádolják.
- A vádiratból tudható az is, hogy vádalkut kötött az ügyészséggel Schadl bizalmasa, aki Excel-táblában vezette a kenőpénzek kifizetését, így a Völner Pálnak juttatott összegeket is.
- Továbbá leltároztuk a Völner családnál lefoglalt vagyontárgyakat, köztük a volt államtitkár fiának tűzpiros Porschéját.
- Beszámoltunk arról is, hogy a vádirat szerint az ügy harmadrendű vádlottja – Schadl György barátja – kicsalt 200 ezer amerikai dollárt egy oktatási intézmény képviselőjétől azt állítva, hogy csecsen emberrablók tartják fogva.
- Hiába a súlyos nyomozati állítások, Rogán Antal kabinetfőnökéről szó sem esik a Schadl-ügy vádiratában.
Az ügyészség Schadl Györgyre tíz, Völner Pálra nyolc év börtönt kért beismerés esetére. Előbbire 200, utóbbira 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.
