PC-elemző: Orbán komolyan „viccelt” az EU-tagsággal

Győri Lóránt szerint a kormányfő nem véletlenül beszélt így, igyekszik megágyazni egy esetleges huxitnak.

Mindegy, hogy Orbán Viktor viccelt-e a Mathias Corvinus Collegium (MCC) médiakonferenciáján részt vevő külföldi újságírók előtt a magyar uniós tagsággal, az nem véletlen, hogy arról negatív összefüggésben beszélt – mondta a  Népszavának a Political Capital geopolitikai elemzője. Győri Lóránt szerint az egyelőre nem jelenthető ki, hogy a kormányfő ki akarja léptetni Magyarországot az EU-ból, de érvelése megkérdőjelezi az uniós tagság értelmét és igenis próbálhat megágyazni a jövőbeli kilépésnek.

A szakértő emlékeztetett rá, a magyarok nagy többsége még támogatja az uniós tagságot, de a részleteket megvizsgálva már kevésbé megnyugtató a kép, a kormány régóta folytatott  Brüsszel-ellenes retorikája kezd beérni, a Fidesz-tábor ma már jórészt euroszkeptikus. A Karmelitában tartott rendezvényen a kormányfő elismerte, gazdaságilag Magyarországnak jelenleg nagyon fontos az EU, amit az elemző szerint az is jelez, hogy a támogatások befagyasztása milyen súlyos problémákat okoz.

Bel- és külpolitikai szempontból más a helyzet, a NER egyik lényege az ellenségképek gyártása, a kormány „szabadságharca” az EU ellen, ráadásul Orbán Viktor már többször hangsúlyozta, hogy a Nyugat hanyatlik, az erőközpontok Kína és Kelet felé tolódnak el, ráadásul a magyar hibrid vagy autoriter rezsim külpolitikai támogatást csak hasonló rezsimektől kaphat. Az ukrajnai háború óta a magyar külpolitika még messzebb került az európai fősodortól, végképp elszigeteltté vált – tette hozzá a geopolitikai elemző.

Emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor tavaly Tusványoson – szerinte megalapozatlanul – arra utalt, hogy 2030-ra Magyarország nettó befizetője lehet az Európai Uniónak. A miniszterelnök logikáját követve akkortól már gazdaságilag sem lenne annyira előnyös az uniós tagság. A Kötcsén elhangzott, a sajtóhoz kiszivárogtatott beszédében a kormányfő kijelentette, hogy 2030-ra az eurózóna, de akár maga az Európai Unió is széteshet. Orbán tehát nagyon tudatosan tette fel ezt a témát a magyar politika napirendjére – összegezte a geopolitikai elemző.

A kormányfő egyébként az MCC-konferencia vendégei előtt is beszélt az összeomlásról. Az rtl.hu szúrta ki, hogy az osztrák eXXpress főszerkesztője is ott volt az eseményen, Richard Schmitt idézte is a miniszterelnököt, aki szerint normális ember nem akarhat ebben az EU-ban maradni, de muszáj. Mint mondta a jelenlegi európai politikai rendszer nem sokáig maradhat fenn, össze fog omlani, éspedig az évtized vége előtt. Az európai konzervatívoknak pedig szükségük lesz egy vezéralakra.

Bojár Gábor: Orbán személyisége miatt akarhat kilépni az EU-ból

Az üzletember szerint a kormányfő hatalmának az EU bizonyos szempontból a korlátja, ezért látja reális veszélynek, hogy Orbán Viktor kivezeti Magyarországot az Európai Unióból. A Széchenyi-díjas vállalkozó a Klubrádióban azt mondta, a miniszterelnök „korlátlan hatalomra tör”, „nem híve az alkotmányos demokráciának”. Bojár Gábor szerint a kilépéssel gazdaságilag sokkal hátrányosabb helyzetbe kerülne az ország, de Orbán a híveit erről is meg tudná győzni.

Azok az erőforrások megvannak, amelyek hatalma fenntartásához kellenek, az oligarchákat tudja „etetni”, az életszínvonal meg „attól tartok, annyira nem érdekli” – mondta. Ráadásul az életszínvonal-romláshoz lehet ideológiát gyártani, mint a nemzeti konzultációnál is, hogy „ugye, mennyi kárt okoz nekünk az EU, még rosszabb lett volna, ha bent maradunk”. Szerinte Magyarország az elmúlt években GDP-je 3-5 százalékának megfelelő támogatást kapott EU-tól, de ez javarészt nem az életszínvonalat növelte, hanem látványberuházásokra ment el „és a nagy részét ellopták”.

Szerinte rá kell ébreszteni a magyarokat, mit veszthetnek, „egy ezeréves álmot, hogy a kontinens boldogabb feléhez tartozzunk, gazdaságilag és ideológiailag is”. Mint mondta: Orbán Viktor azt valószínűleg élvezi, hogy róla szólnak a hírek, a belátható történelmi múltban nem is emlékszik olyan magyar vezetőre, akiről ennyit beszéltek volna, de ez nem feltétlenül dicsőség, hiszen több országban is negatív példa lett az „orbánizmus”.