Nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi felsőoktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek vagy ilyen alapítványok tartanak fenn – írtuk meg a Népszava alapján január elején. Brüsszel a döntésről december végén levélben értesítést is küldött a magyar félnek.
A finanszírozást ideiglenesen függesztették fel, mert összeférhetetlennek tartják, hogy a privatizált, de még állami finanszírozásban részesülő egyetemek kuratóriumaiba fideszes politikai kinevezettek kerültek.
Kovács Zoltán, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a Mandiner Reakció podcastjában elemezte a kialakult helyzetet. Meglátása szerint az Erasmus-ügy, illetve a megoldásának folyamata azt mutatja, hogy az Európai Bizottság a testület különböző szintjeivel való diskurzusban semmilyen formális elemet nem tart be. Közölte, ha az ügyben lett volna normális kapcsolatfelvétel, és pontosan elmondták volna, hogy az egyébként általánosan megfogalmazott következtetések és pénzvisszatartás feltételeiként miről kellene megállapodni, akkor a magyar kormány nem zárkózott volna ettől el. A magyar szándék mindig is nyilvánvaló volt – szögezte le.
Kifejtette: az elmúlt nagyjából egy év, illetve Navracsics Tibor mandátuma arról szólt, hogy azt mondta, elég a jelszavakból, térjünk rá, hogy pontosan melyik jogszabállyal van gond. Az államtitkár két ügyet említett, eszerint tágabb értelemben volt arról szó, hogy az alapítványok közbeszerzési gyakorlatát hozzá kell igazítani az európai elvárásokhoz. „Nyitottak voltunk, és meg is történt” – emlékeztetett, és másodikként az összeférhetetlenségi szabályokat érintő változtatást említette.
Arról, hogy ez kutatási programokat érinti, biztos nem volt szó, mondta Kovács Zoltán, ez megfogalmazása szerint egyébként is teljes öngól. Rámutatott: hosszú évek nehéz munkájába telik felépíteni azokat az együttműködési kereteket, amelyekben az akadémiai szabadság keretei között az intézmények működnek. Ilyen rosszhiszemű értelmezése a dolgoknak konkrét, csak hosszú távon helyreállítható károkat okoz, amiért felelősséget is kell vállalni – vélekedett. „Ezért fogunk is lépéseket tenni, mert ezt nem lehet szó nélkül hagyni” – jelezte.
A mi legnagyobb bajunk az unió két intézménye – a bizottság és a parlament – magatartásával az, hogy hiába van rögzítve a szerződésben a tagállami kompetenciák és az intézményes kompetenciák közötti választóvonal, újabb és újabb kísérletek vannak arra, hogy megfoghatatlan jogállamisági kritériumot használva olyan területekre mennek be, ahol semmi keresnivalójuk. Ilyen a média, a kultúra területe, most a felsőoktatás, ilyen volt az egészségügy és a migráció is.
Az államtitkár szerint kell jogi lépéseket tenni, ha ez a helyzet villámgyorsan nem oldódik meg. Az egyetemek önmagukban is eljárhatnak, és a kormánynak szintén van feladata ezzel, illetve a minisztériumnak, amely az EU-s ügyeket viszi, és Hogy milyen lépés lesz, ez a következő napokban-hetekben napvilágot lát.
Kovács Zoltán úgy vélekedett: amikor Brüsszel mesterséges és nem ellenőrizhető, nem objektív, nem betartható kritériumokat állít, akkor nem pusztán kettős mércéről van szó, hanem szétverik az európai egységet, hiszen meginog a hozzá való viszony.
Arra a kérdésre, hogy van-e felelőssége a magyar kormánynak abban, hogy bizonyos ügyekben elfajult a kommunikáció, és kell-e változtatni a stíluson vagy az állásponton, kijelentette: felelősségük elsősorban a magyar választópolgárok felé van. Véleménye szerint az elmúlt 12 évben teljesen konzisztens volt a kormányzat politikája. „Egy dologgal nem lehet minket vádolni: hogy ne mondtuk volna meg előre, hogy bizonyos kérdésekben mi a magyar álláspont.”
Amikor az utcai plakátkampányokban, nemzeti konzultációkban megkérdeztük a választók véleményét arról, hogy mit gondolnak, megmondtuk előre, hogy így lesz – mondta.
