Mikor adhat kegyelmet Novák Katalin?

Nem először kezdek azzal egy írást, hogy „már a régi rómaiak is”, és ezúttal sem tudok mást mondani, hiszen tőlük ered a kegyelem fogalma is. Petrétei József volt igazságügyi miniszter megfogalmazása szerint:

történetileg a római jogra is visszavezethető kegyelmezési jog lényegében korlátlan, köre, mértéke és feltételei tekintetében a kegyelmezési jog gyakorlójának céljától és elhatározásától függ.

Később persze – a társadalmi formák változásaival – a kegyelmező személye is változott. „Az abszolút monarchiában az abszolút monarcha felségjoga volt, aki egyúttal a legfőbb bírónak is minősült. Az alkotmányos monarchiában a királyt illette meg mind a közkegyelem, mind az egyéni kegyelem gyakorlásának joga”.

Aztán még később alakult ki a mai gyakorlat, amely szerint az egyéni kegyelmet a köztársasági elnök, a közkegyelmet pedig az országgyűlés gyakorolhatja.

Az elmúlt év utolsó napjaiban az úgynevezett Budaházy-ügyben gyakorolt köztársasági elnöki kegyelem hívta fel ismét a figyelmet a kegyelmezési jog témájára. Röviden összefoglalva háromféle egyéni kegyelem létezik: az eljárási, a végrehajtási és a mentesítés iránti kegyelem.

• Eljárási kegyelemről csak addig lehet szó, amíg a büntetőeljárás jogerősen be nem fejeződik. Ilyen kegyelemben részesített most Novák Katalin a Budaházy-ügy tizenhét, terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt eljárás alatt álló vádlottjából hetet. Erről lesz még a továbbiakban szó, de azért a teljesség kedvéért említsük meg, mit jelent a másik két kegyelem.
• Végrehajtási kegyelem iránt az ítélet jogerőre emelkedése után lehet kérelmet benyújtani annak érdekében, hogy a még le nem töltött büntetést (mellékbüntetést és egyes intézkedéseket) ne kelljen egészben vagy részben letölteni, illetve végrehajtani.
• A kegyelmi mentesítés pedig azt jelenti, hogy a köznapi életben megszűnnek a büntetett előélethez fűződő hátrányok, vagyis aki ilyenben részesül, az például kaphat erkölcsi bizonyítványt. Azt azonban nem jelenti, hogyha az illető ismét bíróság elé kerül, neve ne szerepelne továbbra is a bűnügyi nyilvántartásban.

Kegyelmi kérelmet a terhelt, a védő, a terhelt törvényes képviselője, valamint a terhelt hozzátartozója nyújthat be. De indulhat hivatalból is kegyelmi eljárás, ha például a bíróság vagy az ügyészség kezdeményezi azt a köztársasági elnöknél. Bárhogyan is kezdődik egy kegyelmi eljárás, az minden esetben az igazságügyi miniszteren keresztül jut el a köztársasági elnökhöz. Az államfő dönt, a döntését pedig nem köteles megindokolni, sőt, magát a döntést nem is kell nyilvánosságra hoznia. Az elnök kegyelmi döntése visszakerül az igazságügyi miniszterhez, aki azt „ellenjegyzi”. Ha nem teszi, akkor a kegyelmi eljárás megszűnik, azaz a kérelmező nem kap kegyelmet.

A gyakorlatban ilyen 1998-ban fordult elő először, amikor Dávid Ibolya akkori igazságügyi miniszter megtagadta az ellenjegyzést Kunos Péter ügyében. Kunos korábban az Agrobank elnöke volt, akit a Legfelsőbb Bíróság 1998-ban vesztegetés miatt elítélt, mert a bank a privatizáció elősegítése érdekében úgynevezett E-hitelt adott különböző cégeknek azzal a feltétellel, hogy amíg nem törlesztik teljes egészében a kapott hitelt, a részvényeik 26 százalékát át kellett adniuk a bank által kijelölt kft.-nek. (Annyit azért megjegyeznék, hogy Kunost első fokon még felmentették, leginkább azért, mert ez a konstrukció azidőtájt más bankoknál is előfordult, egy közismert és gyakorolt formája volt a kihelyezett hitel biztosításának.) Göncz Árpád államfő kegyelmet adott Kunosnak, ám mivel Dávid Ibolya nem ellenjegyezte az elnök döntését, Kunosnak le kellett ülnie a rá kiszabott két évet.

Mielőtt felidéznénk néhány olyan ügyet, amelyekben nyilvános lett a kegyelmi döntés, térjünk vissza a Budaházy-ügyre. A 2022-ben hozott, nem jogerős ítélet megállapításai szerint Budaházy György 2007-ben szervezett egy csapatot „Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg” néven. A csapat tagjai kezdetben SZDSZ- és MSZP-pártirodák ellen intéztek Molotov-koktéllal támadásokat, emellett Budaházy felhívására vasrudakkal verték meg Csintalan Sándor korábbi szocialista képviselőt. Amikor napirendre került az egészségügyi törvény reformja, Budaházy és társai úgy döntöttek, erőszakkal fogják arra kényszeríteni a képviselőket, hogy ne szavazzák meg a törvényjavaslatot. Ennek érdekében rálőttek Hiller István házára és Molotov-koktélokat dobtak Kóka János miniszter épülő házára. Nem sokkal ezután még hat további képviselővel szemben követtek el gyújtogatásos támadást, majd a Broadway Jegyiroda felgyújtása és egy, a melegek által látogatott szórakozóhely megtámadását követően bombatámadást hajtottak végre Szilvásy György polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter nyaralójánál. 2009 tavaszán robbantásos merényletsorozattal akarták megakadályozni a lemondott miniszterelnök utódjának megválasztását. Négy helyszínen terveztek robbantást, végül azonban Budaházy megbízásából csak két helyszínre indult el egy-egy csapat. Ezeket a merényleteket a rendőrök akadályozták meg, akik már jó ideje figyelték a vádlottak tevékenységét.

A Budaházy-ügyben – vagy közismert nevén a „Hunnia perben” – a tavaly márciusban hozott döntés már a második elsőfokú ítélet. Korábban a Fővárosi Törvényszék 2016-ban hozott elsőfokú ítéletet, amelyet eljárási hibák és megalapozatlanság miatt a másodfokú bíróság hatályon kívül helyezett, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. Ennek során született meg a 2022-ben hozott újabb elsőfokú ítélet.

Az utolsó elkövetett cselekmény óta a mostani nem jogerős ítéletig 13 év telt el.

Novák Katalin éppen ezzel az időmúlással indokolta, hogy hét vádlottnak eljárási kegyelmet adott. Ez pedig azt jelenti, hogy – az igazságügyi miniszter ellenjegyzése esetén – velük szemben végleg megszűnik a büntetőeljárás. A Sándor-palota közleménye szerint december közepén érkeztek meg az érintettek kegyelmi kérelmei a köztársasági elnökhöz, aki december 27-én már meg is hozta a döntését. Figyelemmel arra, hogy a két időpont között még karácsony is volt, az ügy komolyabb tanulmányozásához az államfőnek túl sok ideje nem lehetett. Így valószínűleg arra sem, hogy mi tekinthető „aránytalan sérelemnek” az adott bűntettek súlyához és jellegéhez képest.

Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter a Népszavában úgy fogalmazott, ilyen eljárási kegyelem „csak valami a rendes ügymenettől merőben eltérő, extrém esetekben adható, ilyen előre nem látható például a vádlottnál kialakuló súlyos betegség, ami miatt emberiességi szempontokból szóba jöhet az eljárás megszüntetése. Azonban önmagában az időmúlás nem tűnik elégséges indoknak. Ügyvédi praxisomban nekem vannak ennél régebbi ügyeim is”.

Természetesen nem tudjuk, adott-e már bármelyik köztársasági elnök kegyelmet arra hivatkozva, hogy milyen hosszú ideig tartott egy büntetőeljárás. Azért nem tudhatjuk, mert – amint már említettük – a kegyelmi döntést nem kell indokolni, de még nyilvánosságra sem kell hozni. Épp ez utóbbi szabály miatt kellett például a 24.hu-nak kinyomoznia, hogy Veres Margitnak, a vesztegetés elfogadása miatt letöltendő börtönbüntetésre ítélt balmazújvárosi polgármesternek Áder János feltehetően kegyelmet adott. A portál által megkeresett hivatalos szervek nem adtak felvilágosítást, és ehhez joguk volt, legyen ez bármilyen furcsa is.

És most vegyünk szemügyre néhány olyan kegyelmi ügyet, amelyek nyilvánosságot kaptak. Ezek alapján kirajzolódik, hogy általában milyen indokok alapján szoktak a köztársasági elnökök kegyelmet adni.

• A 13 éves Simek Kitti 2002-ben agyonlőtte alvó mostohaapját, aki – a lány és súlyos beteg édesanyja vallomása szerint – folyamatosan bántalmazta és szexuálisan zaklatta a kislányt. A büntetőeljárás alatt a lány terhes lett, és meg is akarta tartani a babát. A 2 év 2 hónapi kiszabott büntetését Mádl Ferenc végrehajtási kegyelme folytán nem kellett letöltenie. Az indokolás szerint „a jogerős bírósági ítélet meghozatalát követően nyomatékos súlyú, új körülmények álltak elő, és a bíróság által már ismert és értékelt személyi és családi körülményekben is változások következtek be.”
• Farkas Flóriánnak nem először van „szerencséje” elmaradt büntetőeljárások kapcsán. 2010 júliusától romatámogatásokat felügyelő miniszteri biztos volt. Még 1997-ben emeltek vádat ellene hűtlen kezelés és számviteli fegyelem megsértése miatt, ám Göncz Árpád eljárási kegyelemben részesítette a politikust. Az indokokat nem ismerjük, az ügyet 30 évre titkosították.
• Sólyom László adott végrehajtási kegyelmet a szentesi orvosoknak. A szentesi kórház sebészeti osztályának korábbi vezetője 1997 és 2001 között 173 külföldi beteget műtött meg, ám a műtéteket az OEP felé sürgősségi ellátásként jelentette, amivel az egészségbiztosítónak 65 millió forint kárt okozott. A sebészeti osztály korábbi vezetőjét három év börtönre ítélték, és társtettesként elítélték a kórház igazgatóját is, aki egy év hat hónap letöltendő börtönbüntetést kapott. Sólyom László a három évet egyre mérsékelte, a volt főigazgatónak pedig két év próbaidőre felfüggesztette börtönbüntetését.
• 1993-ban a közvéleményt felkavaró ügy volt Binder Györgyi esete. A vádlott 11 éves kislánya gyógyíthatatlan és nagy fájdalmakkal járó rákban szenvedett. Az édesanya a fürdőkád vízébe fojtotta a szenvedő gyereket. A Fővárosi Bíróság első fokon kétévi börtönbüntetésre ítélte, de a végrehajtást háromévi próbaidőre felfüggesztette. Az ügyész fellebbezett, a Legfelsőbb Bíróság pedig úgy döntött, hogy a vádlottnak le kell töltenie a börtönbüntetését. 1996-ban Göncz Árpád végrehajtási kegyelemben részesítette úgy, hogy 4 évi próbaidőre felfüggesztette a büntetés végrehajtását.

Miként Petrétei József írta:

a kegyelmezési jog lényegében korlátlan, az a kegyelmezési jog gyakorlójának céljától és elhatározásától függ.

Igaz ez a Budaházy-perben gyakorolt kegyelmekre is. Arról persze el lehet gondolkodni, vajon milyen célból született meg „az egész társadalom egységét képviselő” Novák Katalin kegyelmi döntése.