A több mint hétezer egyetemi hallgató bevonásával készült országos felmérés eredményeit a „Hallgatói lelki egészség – Ki mit tehet érte?” című fórumon mutatták be a MagNet közösségi Házban. Az országos vizsgálattal a kutatók fel szeretnék hívni a döntéshozók figyelmét egy hatékonyabb tanácsadói rendszer kiépítésére – idézi Perényi Andreát, a FETA elnökét az ELTE kommunikáció közleménye.
Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar egyetemi adjunktusa, Karner Orsolya által vezetett kutatás során Magyarország 64 felsőoktatási intézménye közül 47 helyről összesen 7639 érvényesen kitöltött kérdőív érkezett vissza, nagyrészt gazdaságtudományi, bölcsészeti és műszaki képzési területekről. Az összes kitöltő csaknem 70 százaléka nő volt.
A felmérésből kiderült, hogy a kérdőív kitöltésének idején a hallgatók 55,3 százaléka a járvány okozta megbetegedésen, szorongáson vagy akár a szülőkkel való ismételt, kényszerű összeköltözésen túl is küzdött olyan nehéz élethelyzettel vagy életeseménnyel (például szakítással vagy gyásszal) amely befolyásolta a lelki állapotát. A kitöltők 54 százaléka vállalt munkát tanulmányai mellett, és a munkát vállalók 46 százaléka több mint 21 órát dolgozik hetente, amely a diákokat túlterheltséggel és korai kiégéssel fenyegeti.
A karanténnal és más krízishelyzetekkel való megküzdés leggyakoribb módszere Számos esetben nőtt az online játékokra fordított idő és az alkoholfogyasztás, ennél kisebb mértékben, de szintén előfordult a pornográf tartalmak fogyasztásának és a dohányzás mértékének növekedése. Ritkábban ugyan, de megküzdési stratégiák eszközei között megjelent az önsértés, valamint a nyugtatók és kábítószerek használata is. A hallgatók 37,5 százaléka egyáltalán nem végez testmozgást, kicsit több mint 26 százalékuk heti egyszer-háromszor és csak 9,9 százalék heti négyszer vagy többször.
A kutatási beszámoló teljes terjedelmében olvasható a FETA holnapján.
