Nyílt levelet tettek közzé a közoktattással kapcsolatos problémákról ismert közgazdászok.
A Berlinger Edina, Bihari Péter, Bod Péter Ákos, Bojár Gábor, Chikán Attila, Csaba László, Felcsuti Péter, Győrffy Dóra, Katona Tamás, Király Júlia, László Csaba, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Rosta Miklós, Scharle Ágota, Simonovits András és Vértes András által aláírt nyílt levélben felidézik, hogy idén tavasszal az Európai Bizottság a magyar oktatási rendszerről – többek közt – a következőket volt kénytelen megállapítani:
- Az oktatási rendszer eredményei nem érik el az unió átlagát. Nagyobb az iskolaelhagyók aránya, és az uniós trenddel ellentétben nálunk nőtt a korai kilépők száma. A felsőfokú végzettségűek aránya a legalacsonyabbak közt van az unióban, és csökken a felsőoktatásba belépők száma. A 25–34 éves korosztályon belül a természettudományi és mérnöki végzettségűek hányada elmarad az unió átlagától, ami akadályozza Magyarország innovációs képességének javulását.
- Az oktatási rendszer nem járul hozzá a társadalmi egyenlőtlenségek mérsékléséhez, a hátrányos helyzetű tanulóknak nincs sok esélyük, hogy felsőbb oktatási lépcsőre kerüljenek.
- Az unióban a magyar tanároknak van a legnagyobb kötelező óraadási kötelezettségük, de a diplomásokhoz viszonyított fizetésük az OECD országokban a legalacsonyabbak közé tartozik. Elegendő kisegítő személyzet híján a tanároknak sok, nem tanári feladatot is el kell látniuk.
- Míg Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban a tanári fizetések elérik a felsőfokú végzettséggel rendelkezők javadalmazásának 75 százalékát, nálunk ugyanez 58–66 százalék között mozog, és a V4-ek többi tagjához képest a különbség 2018 után ugrásszerűen nőtt.
- A tanárhiány egyre nagyobb problémát jelent (tudjuk, hogy most őszre már 16 ezerre nőtt a betöltetlen tanári állások száma), főleg a matematikát és a természettudományos ismereteket oktatók körében.
A nyílt levelet aláíró közgazdászok szerint az állami iskolarendszer fent jellemzett állapota tarthatatlan. Mint írják, az ország gazdasági hanyatlásának elkerülése érdekében a teljes oktatási rendszer mélyreható átalakítására és az oktatásban dolgozók anyagi megbecsülésére van szükség, „és ezt – mint felelősen gondolkodó közgazdászok – követeljük is”.
Nem értünk egyet azzal, hogy a kormány a pedagógusok béremelését az uniós források megszerzésétől teszi függővé. Ez a társadalom félrevezetése. A magyar költségvetésben arra van forrás, amire Orbán Viktor és adminisztrációja költeni akar.
A neves közgazdászok azt követelik, „hogyha idénre már nem, a következő évre vállalja fel a kormány – a 2023. évi költségvetés újratervezése során – az oktatási rendszerben dolgozók érdemi bérrendezését! Az ország, a gyermekeink és unokáink jövője a tét!”
