Képeken a nem szokásos tüntetés
Fotósaink végigkísérték a tanárokért szervezett szolidaritási tüntetés minden pillanatát, itt nézhetik meg a megmozdulásról készült galériánkat:
Fotósaink végigkísérték a tanárokért szervezett szolidaritási tüntetés minden pillanatát, itt nézhetik meg a megmozdulásról készült galériánkat:
Feltűnően rekedt volt és sokat köhögött mai, zárt körben elmondott ünnepi beszéde közben Orbán Viktor. Az RTL Híradó megkérdezte a miniszterelnök sajtófőnökét, hogy milyen egészségügyi problémája van a kormányfőnek, és ez hogyan befolyásolja a programját. Havasi Bertalan mindenkit megnyugtatott: Orbánnak
kutya baja.
A rendőrség megkérte a híd közepén sétáló maroknyi gyalogost, hogy menjenek fel a járdára. A gépkocsi-forgalom azonnal el is indult, de a 47-es, 48-as és 49-es villamosok nyolc óra után még nem járnak a hídon.
Jól jelzi a tüntetés végét, hogy a közösségi közlekedés helyreállni látszik a Gellért téren.
Az esemény zárásaként felcsendüt a Himnusz.
A Gellért-hegyen a Sziklatemplom bejárata előtt, de a fölötte található magaslaton, a kőkeresztnél is sokan voltak, legfőképp a fiatalabb tüntetők közül.
Odaföntről jól belátható az egész terület, így az elszivárgas is jobban nyomon követhető volt. A Gellért-hegyről a rendezvény akusztikája is jelentősen jobb volt, mint a színpad előtti térrészről hallgatva.
Hamarosan véget és a tüntetés a Műegyetem rakparton. Vidékről érkező pedagógusok, diákok és egyéb résztvevők már korábban elindulhattak, de most masszívabban elkezdtek áramlani az emberek a Gellért tér felé, ahogy elindult az utolsó koncertszekció.
Az a zeneválasztás. A Dope Calypso zár, nem elhanyagolható üzenet, hogy létezik egy jobb ízlésű Magyarország is.
Pajda Renáta egyetemista, az ADOM Diákmozgalom tagja lépett a mikrofonhoz ezt követően, aki arra kért mindenkit, hogy tartson ki, ne adja fel a küzdelmet. Beszéde végén leszögezte:
Ha összetartunk, elképesztő dolgokra leszünk képesek. Itt az ideje, hogy az oktatás szereplői megkapják azt, ami nekik jár.
Általános sztrájkra van szükség, rá kell borítani az asztalt a hatalomra, és azonnali cselekvésre kell kényszeríteni
– mondta Kolesár András a katakárosultak képviseletében. „Gyerekek, baj van, nagyon nagy a baj, és ha nem cselekszünk mindannyian, akkor ennyi volt”, fogalmazott meglehetősen drámai hangvételű beszédében. A tömeg ezt követően kérésére a „ruszkik, haza” skandálásába kezdett.
Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetétől azt mondta, szolidárisak azokkal a pedagógusokkal, akiket elbocsátottak, és azokkal is, akiket megfélemlítettek. Köves ’56-ról beszélt, majd úgy fogalmazott:
jelenleg nem külső hatalom fenyegeti a gyerekeink jövőjét, akiktől jelenleg féltenünk kell a jövőnket, azok a jelenlegi hatalom arrogáns, álszent urai, akik kereszténynek hazudják magunkat.
Szociális szakemberként jól látja, jelezte, hogy a tudatlanságban tartott emberek sokkal többször szorulnak segítségre.
Ahogy beszámoltunk róla, az idén Orbán Viktor Zalaegerszegen, zárt körben mondott ünnepi beszédet. Az eseményre csak a meghívottak mehettek be. Megkérdeztük őket, hogyan szereztek belépőt, és miért volt szükség ilyen elővigyázatosságra. Videónkat itt nézheti meg:
Azt hiszem, ki merem jelenteni, hogy ez a tüntetés túl hosszú. Nem kell minden tüntető mellé önálló beszédet állítani.
Több szakszervezet közösen lépett a színpadra, Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete beszédében európai értéknek nevezte a sztrájkjogot, majd többek között azt mondta, az, hogy a diákok ennyi ideje kiállnak, igazolja, hogy a pedagógusok jól végezték munkájukat. A szakszervezet kiáll az inflációt meghaladó béremelésért annak érdekében, hogy ki tudják fizetni a rezsit a dolgozók.
Felszólaltak a Fridays for Future aktivistái is, majd Zeller Judit, a TASZ jogásza is, aki többek közt arról beszélt, hogy egyre többen ismerik fel az országban, hogy tanár nélkül nincs oktatás, oktatás nélkül pedig nincs jövő.
Bátorság nélkül nincs szabadság, sem az oktatásban, sem máshol, így volt ez 1956-ban, és így van ma is.
A beszéd közben zúg a tömegben a „mocskos Fidesz” és a „fizessétek ki a tanárainkat”. A közös kiállásban óriási erő van, jelezte Zeller Judit, aki szerint lehetőségük van békésen és határozottan felemelni a hangjukat.
Hangzik el a színpadról. Sokan ugrálnak, de legalább ennyien Pintér Sándorok.
A Carson Coma a színpadon, aztán folytatódnak majd a beszédek.
Törley Katalin vagyok, tanár, még mindig – kezdte beszédét a Kölcsey Ferenc Gimnázium egyik kirúgott pedagógusa, aki Pilz Olivér miskolci pedagógussal közösen egy közös magyar nyelvtan órát tartott a színpadon a feltételes mód oktatásáról. „Gyorstalpaló szülőknek, avagy hogyan tanítsd a gyereked, ha már nem lesz tanára”, jelezte Pilz.
A példamondatok között a következők is helyet kaptak:
Törley jelezte, hogy jöjjön most a kijelentő mód a feltételes mód után, ezeket a döntéshozóknak címezték:
Pusztán bérkérdést látni a megmozdulásokban azt mutatja, hogy önöknek a Duna két oldalán súlyos szövegértési problémái vannak, és hogy önöknek a tudás és az oktatás nem jelent semmit.
Végül a felszólító mód következett, ebben többek között felszólították a döntéshozókat, hogy bízzák az oktatás kérdését azokra, akik értenek hozzá, az adófizetők pénzét pedig fordítsák arra, amire kell.
Azért vagyok itt, mert rohadtul elegem van
– mondta Bozai Ákos, az ADOM Diákmozgalom szóvivője, aki szerint már fájdalmas, hogy lassan lehetetlenné válik a tanuláshoz való joguk gyakorlása, ezért is tüntetnek. Beszédét megelőzően az egyik szervező azt mondta, úgy hírlik, 80 ezren lehetnek a tüntetésen.
A szombathelyi diák ezt követően azt kérdezte:
milyen oktatás az, ahol a kémiát a tesitanár tartja, magyarórán pedig rajzszakos helyettesítés van? Oktatás az egyáltalán?
„Ha nincs matektanár, ki lesz, aki segít bekerülni az egyetemre, hogy majd jó munkát kaphassak?”, vetette fel.
De tényleg nagyon nagy tüntetés lett ez, simán megvan az 50 ezer ember, amiről a szervezők korábban beszéltek. Igaz, azóta már a 80 ezres becslés is elhangzott. A színpad kétszáz méteres körzetébe is nagyon nehéz bejutni, annyi az ember.
Az ügy közös – kezdte beszédét Szabó Zsuzsa PSZ-elnök, aki leszögezte: azért vannak jelen, hogy megmutassák, hogy nem hagyják cserben a diákokat akkor sem, „ha a kormány a jövőben talán rendezi a pedagógusok bérét”.
A bérkérdés szükséges, de nem elégséges feltétel ahhoz, hogy az oktatás problémái megoldódjanak. A magyar kormány nem fogja fel, hogy a pályakezdő pedagógusok nem tudnak megélni a bérükből
– fogalmazott. ’56 októberében az ifjúság állt a változások élére, most is itt vannak a fiatalok, folytatta, ekkora társadalmi összefogás az oktatás kérdésében még soha nem volt, mint most, mondta.
Ebben a tanévben csaknem 16 ezer pedagógus hiányzik az oktatásból, már az általános iskolák ötödében dolgoznak képesítés nélküli pedagógusok, akik nem helyettesítik a szaktanárokat, szögezte le.
A magyar kormányt terheli a felelősség azért, hogy a pedagógushiány miatt sérül gyermekeink oktatáshoz való joga
– hangsúlyozta. Folytatják a tiltakozó akciókat, 2022. november 26-án délután a Kossuth téren lesz újabb tüntetés.
„A magyar nemzet katonanemzet, szükséges, hogy ez az üzenet minél több fiatalhoz eljusson, és egyre többen tartsák fontosnak a haza fegyveres szolgálatát” – mondta a honvédelmi miniszter a nemzeti ünnep alkalmából a Kossuth rádió Gondolat-jel című műsorában vasárnap.
Hadsereget építünk, a haderőfejlesztés kellős közepén vagyunk, de hiába vásárolunk, gyártunk eszközöket, csodálatos nyugati technológiát, ha nincs olyan katona, aki ezt nem pusztán üzemelteti, hanem magát katonaként fogja fel, és harcolni mer velük, felismerve magában az ehhez szükséges erőt, akkor itt nem lesz honvédelem, mert az a lelki elszántságon múlik
– állapította meg Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Az MTI összefoglalója szerint ugyanakkor „utalt arra: Magyarország szomszédságában háború dúl, ebben a megváltozott környezetben azon dolgoznak, hogy «a béke oldalán álljunk». A békéhez erő kell, a békéhez az kell, hogy senkinek ne legyen kedve a környékünkre jönni, mert ha igen, akkor megfelelő felszereltségű, létszámú, szellemiségű elszánt katonákkal találkozik.”
A következő felszólaló a tüntetésen Nagy Erzsébet, a PDSZ képviselője, aki beszéde elején azt mondta, fantasztikus év van mögöttük, hiszen szerte az országban találkozunk most már olyan kiállásokkal, amilyenek még soha nem voltak.
Eljutottunk odáig, hogy jogellenes munkáltatói intézkedésekkel, sőt, rendészeti eszközökkel próbálják lenyomni az egyre szélesedő engedetlenséget
– fogalmazott. „Mára már kezelhetetlen a pedagógushiány, és ezt ma már mindenki tudja, mindenki látja”, miközben a kormány semmit nem tesz a helyzet javításáért, szögezte le.
Mi lehet a cél az alacsonyan tartott bérekkel? Szerintünk nem más, mint a hatalom iránti kiszolgáltatottság, a bizonytalanságban tartás érzésének növelése.
A kormány jogszabályt sért, mikor nem tárgyal a sztrájkbizottsággal, mondta a szakszervezeti képviselő, aki szerint a pedagógusok béremeléséhez csak a politikai szándék hiányzik.
Elegünk van a brüsszelezésből, a politikai vádakból, a lesajnálásból, a hazudozásból, a kettős mércéből, abból, hogy totálisan leépítették a közoktatást, veszélyeztetve ezzel a gyerekek jövőjét.
Már nem elegendőek a tűzoltó intézkedések, hangsúlyozta, „többre van szükség, mert összeomlott a közoktatás és a szakképzést is jó lenne lábra állítani”, majd felolvasta a PDSZ és az Egységes Diákfront követeléseit.
Tüntetés Budapesten címmel közöl rövidke cikket a több tízezres, tanárok melletti demonstrációról a kormánypárti Origo. A csakugyan tárgyszerű, bár kissé lakonikus, már-már hírügynökségi ihletésű címbe nehéz lenne belekötni, az első mondat viszont megadja az alaphangot:
Gyurcsányék az utcára hívták az embereket.
Az anyagban ezt még három lazán kapcsolódó mondat követi: Gyurcsány Brüsszelben azért küzd, hogy Magyarország egy fillért se kapjon. 2006-ban pedig gumilövedékkel lövetett a demonstrálókra. A politikamentesnek beharangozott tüntetésen ráadásul felszólalt Karácsony Gergely is.
A demonstráció céljáról annyit közölnek, hogy állítólag magasabb tanári fizetéseket akarnak.
A Békés megyei Egységes Diákfront szervezett szolidaritási tüntetést, a szervezők szerint több mint 200 diák, szülő, pedagógus vett részt rajta. Mint írták:
az esemény vonulással indult, melyet a Kossuth téren diákok felszólalásai követtek. Mindezt annak reményében, hogy végre Budapesten is meghallják a vidékiek hangját.