Jakab Péter „Orbán úr kifizeti?, Nép hangja, Mikor fizeti meg?” címmel nyújtott be írásbeli választ igénylő kérdéseket Orbán Viktornak. A független képviselő azt írta, megszokott, hogy a miniszterelnök a Fidesz szája ízének megfelelő kérdésekkel hirdet nemzeti konzultációt, de – mint írta – most a nép által fontosnak tartott kérdésekre várt választ, a választópolgárok hozzá eljuttatott levelei alapján.
Egy egygyermekes családanya és férje a Covid-mizéria után csak négy órában tudtak elhelyezkedni. Az önkormányzat szerint túl magas a jövedelmük bármilyen támogatáshoz, de ebből a bérből fizetik a 60 ezer forintos albérletet, a rezsit, az autót (ami munkaeszköz), a gyerek iskolai étkezését. Miután megkapták a 199 ezer forintos gázszámlát szeretnék tudni, miből gondolja az állam, hogy ezt ki tudják fizetni?
„Orbán úr kifizeti? Vagy a megélhetésünket megfelelő módon biztosítja, hogy mi ezt ki tudjuk fizetni? Mert jelenleg részletre sem tudjuk. Vagy a köbméterenkénti 88 000 forintos tűzifát ki fogja megvenni ebből a bérből, ha állítólag túl magas a jövedelmünk bármilyen támogatáshoz? Vagy az önkormányzat nekünk is küld gallyat segítség gyanánt, amit már sokakkal megtettek? De nekünk az sem jár?”
A másik választó az alábbi kérdésekre várt választ.
„Miért szükséges fenntartani a rendkívüli felhatalmazást? Miután nincs Covid-járvány, és hazánkban háború sincs. Mikor fog a miniszterelnök röhögés és gúnyolódás nélkül normális hangnemben válaszolni kérdésekre, megtisztelve ezzel az ország polgárait? Hogyan osztanák be a kormánytagok a 28.500 Ft-os nyugdíjat vagy az 54.000 Ft-os munkanélküli segélyt, amikor a megemelkedett villanyszámla első csekkje kb. 76.000 Ft? Hogyan lehet az, hogy a Fidesz tagjai a munkahelyükön röhögcsélnek? Hogyan lehet az, hogy Jakab Péter által használt „ficsúr” szóért 10 milliós büntetés jár, de az ugyanilyen megszégyenítő „ön nem a kocsmában van” állandó emlegetése megengedhető?
A harmadik levélíró Orbán Viktort korábbi szavaival szembesítette. Azzal például, hogy 2008-as válság idején azt mondta, akinek a kormányzása idején 300 Ft fölé emelkedik az euró árfolyama, annak le kell mondania!
„Miért nem mond le? Hisz az euró árfolyama már régen meghaladta a 300 Ft-ot. Az egykulcsos SZJA-t igazságtalannak tartotta, mégis bevezette! Miért? Mikor fizeti meg a népnek azt a 77 milliárd forintot, amit a Norvég Alapban hagyott, valamint a helyreállítási alapban visszatartott milliárdokat, amelyeket Ön miatt bukunk el? A 747 Ft-os gázár teljesen irreális. Csehországban 48 Ft/m3. Ekkora különbséget nem lehet megmagyarázni. Kérem mégis tegye meg. Hogyan fordulhat ez elő.”
A kérdésekre Orbán Viktor nem reagált, ahogy miniszterei sem. Ők ezt államtitkáraikra (Koncz Zsófiára, Répássy Róbertre, Tállai Andrásra) bízták. Ők ezúttal nem egyenválaszt adtak, de konkrét megoldásokat nem kínáltak, méltatták a nemzeti konzultációt, a kormányt, bírálták a brüsszeli szanciókat, amelyekről Répássy Róbert például azt írta, noha a legfőbb európai érték a demokrácia, ám a szankciókat nem demokratikusan fogadták el, azokról a brüsszeli bürokraták és az európai elitek döntöttek. Koncz Zsófia és Tállai András
főleg arra tért ki, hogy Európa nagy válságban van, az energia ára nem gazdasági összefüggések, hanem a brüsszeli döntések miatt drágult, de Magyarország Európában messze az első a családoknak nyújtott védelmi rendszer tekintetében, az átlagjövedelem 30 százalékát adja támogatásként, ami a németeknél 20, az osztrákoknál 6 százalék.
