Október 10-ére összehívta a teljes bírói értekezletet Varga Zs. András, a Kúria elnöke újratárgyaltatná a 2021. évről szóló, e fórummal egyszer már megtárgyalt beszámolót. A főbíró azt szeretné elérni a hvg.hu szerint, hogy egy olyan kiegészítéssel toldják meg a dokumentumot, amelynek megszavazásával a testület deklarálná, hogy az elnök szabályosan járt el a bírák tavalyi kinevezésénél. A Kúria bírái úgy érzik, nyomás alá kerültek: az elnök arra akarja rávenni őket, hogy az utólagos rábólintással közösen osztozzanak abban a felelősségben, hogy Varga Zs. a pályázatok elbírálásánál meglehetősen kreatívan értelmezte saját hatáskörét.
Korábban mi is írtunk róla, hogy például a Magyar Helsinki Bizottság szerint törvénybe ütköző módon nevezett ki a Kúriára több bírót Varga Zs. András. Köztük például az igazságügyi tárca korábbi államtitkárát, Hajas Barnabást, akinek még ítélkezési gyakorlata sem volt, és az Országos Bírói Tanács (OBT) előzőleg csak a harmadik helyre rangsorolta a jelöltek között. Hajas olyan politikailag érzékeny területeken ítélkezhet a Kúrián, mint a választási, a népszavazási vagy a gyülekezési joggal kapcsolatos ügyek. A 2021-ben kiírt 11 pályázat közül 5 esetben nem az első helyen rangsorolt bíró kinevezését (vagy áthelyezését) kezdeményezte a Kúria elnöke a Helsinki Bizottság szerint. Egy pályázat esetében például a negyedik helyre rangsorolt pályázót nyilvánította nyertesnek, amire a törvény még az OBT egyetértésével sem ad lehetőséget.
A törvényellenességre a kinevezési gyakorlatot vizsgáló OBT hívta fel a figyelmet. Az elnöknek ugyanis a kinevezéseknél lényegében csak technikai feladata lenne, Varga Zs. a pályázatok összevárásával és neki tetsző sorrendben történt elbírálásával azonban olyan szubjektív elemet vitt a rendszerbe, amire nem lett volna lehetősége, ha betartja azt az előírást, hogy a sorrendtől eltérni csak abban az esetben lehet, ha ehhez megszerezte az OBT hozzájárulását (ilyen kérése azonban nem volt).
Varga Zs. az OBT-nél is próbálkozott, hogy a testület vizsgálja felül a vezetői kinevezések szabályosságát megkérdőjelező határozatát, de „lepattant róluk”. Az OBT ugyanis kedden kimondta, nem tartozik hatáskörükbe egy hűségesküvel felérő állásfoglalás kiadása – írta a hvg.hu.
A lap szerint az elnök most egy olyan testülettel legitimáltatná saját korábbi kétes döntéseit, amelynek erre se felhatalmazása, se jogköre nincs. Ráadásul a teljes ülés tagjainak (jelenleg 96 kúriai bíró) nagy része nem is ismeri a pályázatokat. „Semmi más támpontunk nincs a kérdésben, mint az elnök szava, aki szerint minden szabályosan történt, holott én egy perben még 5 forintról sem döntök bemondásra, ha nincs mögötte bizonyíték, számla, igazolás” – érzékeltette a Varga Zs. által kikényszeríteni tervezett döntés abszurditását a testület egyik tagja.
Pattanásig feszült a légkör
– számoltak be kúriai források a portálnak, hozzátéve: az ügyek elosztásával, a vezetői, tanácselnöki kinevezésekkel az elnök olyan – részben informális – hatalmat birtokol, amivel kevesen mernek szembeszállni. Sokan passzivitásba menekülnek, mert belefáradtak a küzdelembe, illetve eleve ki akartak maradni a politikai csatározásokból, amelyekbe most akaratukon kívül belerángatnák őket.
Arról pedig, úgy tudni, az elnök hallani sem akar, hogy a tavalyi kinevezéseket szentesítő szavazás írásban, titkosan történjen – olvasható a hvg.hu cikkében. Még olyan értesülések is szárnyra kaptak, hogy a „tartózkodás” se lehessen opció a voksolásnál, így az elnök nyílt színvallásra tudná kényszeríteni a kollégáit végső soron arról, ki hajlandó kiállni mellette, illetve ki meri nyíltan megtagadni őt.
Varga Zs. András 2021. január 1. óta tölti be a Kúria elnöki pozícióját. Megválasztása komoly aggodalmat váltott ki a magyar igazságszolgáltatási szervezetrendszer szereplői körében és nemzetközi szinten is, nem csupán azért, mert korábban soha nem szolgált bíróként, hanem azért is, mert megválasztásához több törvény módosítására is szükség volt. Varga Zs. Andrásnak a Kúria elnökévé választását ugyanezen okok miatt az OBT sem támogatta.
