Elfogadta a parlament a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet – mint az már a címéből (Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló törvény) is kiderül – azért nyújtott be a kormány, hogy megegyezzen az Európai Bizottsággal a kondicionalitási eljárásban.
136 igen, 7 nem, 14 tartózkodás mellett ment át. A kormánypártok mellett a Momentum és a Jobbik képviselői szavaztak igennel, a DK nemmel, az MSZP, a Párbeszéd és a Mi Hazánk politikusai tartózkodtak.
A módosítás egy eddig ismeretlen új mechanizmust léptet életbe, vádkikényszerítést, amellyel mostantól kívülállók is felléphetnek olyan ügyekben, amelyekben a közvagyon vagy a közhatalom gyakorlása a tét. A lényeg a gyakorlatban az, hogy ha a nyomozó hatóságok nem indítanak eljárást, akkor közvetlenül nem érintett személyek is bírósághoz fordulhatnak, hogy kikényszerítsék ezt. Ezzel azt lehet elérni, hogy a vádindítvánnyal fellépő személynek mindenképpen lehetősége legyen bíróság előtt beszélni, és a bíróságnak hivatalos döntést kelljen arról hoznia. Olyasmi ez, mint a pótmagánvádas eljárás, de nem csak a sértettnek ad lehetőséget a kikényszerítésre.
A javaslatot egyébként az uniós egyezkedés részeként az eredetileg beterjesztett, lapunkban is bírált változathoz képest alaposan átírták, így például már nem csak természetes személyek kérhetik a bírói jogorvoslatot a nyomozás folytatása érdekében.
A törvényt a kormányoldal várhatóan az Alkotmánybíróság elé küldi normakontrollra, a hvg.hu korábbi cikke szerint így egyezett meg a kormány az Európai Bizottsággal: Brüsszelben ragaszkodtak hozzá, hogy nyújtsák be és fogadják el a törvényt a vádkikényszerítésről, de azt is elfogadták, hogy a kormánynak vannak jogi aggályai, és emiatt az Alkotmánybírósághoz fordul.
