Október közepén kerülhet a kormány elé a Belügyminisztérium javaslatcsomagja az egészségügy átalakításáról. A Népszava abból az alábbi főbb elemeket emelte ki:
- az alapellátás kivételével a szabad orvosválasztás megszüntetése,
- Nemzeti Laborhálózat kialakítása,
- az egészségügyi szűrések átalakítása,
- az egészségügyi dolgozók béremelése,
- várólisták csökkentése,
- egészségügyben történő közreműködési jogviszonyok felszámolása,
- szakápolási rendszer átalakítása, kerettörvény kialakítása.
A Medical Online az előterjesztés alapján azt írja, hogy azt Pintér Sándor nyújtja majd be, a Belügyminisztérium társadalmi egyeztetést pedig azért nem tart szükségesnek terveiről, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik”. Abban szerepel az is, hogy a kórházak adósságának rendezésére külön beadvánnyal készül a szakállamtitkárság.
A javaslat szerint az állami kórházakban dolgozók munkáltatója a megyei, irányító kórház lesz, munkaszerződésük változó telephelyre szól, így biztosítva a humán-erőforrás rotációját. Kórházat nem zárnak be, de járási egészségközpontokba integrálják az alapellátást, a népegészségügyi prevenciót, a központi ügyeleteket. Városi kórházakban egynapos műtétek, belgyógyászati alaptevékenység, szülészeti, sürgősségi ellátások lesznek, a kapacitásokat egyenletes földrajzi eloszlásban, lakossági igények alapján terveznék.
2023-ban a szakdolgozói béremelésre 130, 2024-ben 142 milliárd forintot irányoznának elő. A cél az orvosi és szakdolgozói fizetések egészséges bérarányának kialakítása. A szakportál szerint korábban úgy tűnt, elmarad a minőségi indikátorokhoz kötött alapbér-differenciálás az orvosoknál, ám az előterjesztésben mégis szerepel, hogy jövő januártól/júliustól az egészségügyi szolgáltató az orvosok alapilletményét minősítésük alapján 20%-kal emelheti, csökkentheti.
2024-ig megszűnnek a közreműködői szerződések, azaz állami intézményben csak szolgálati jogviszonyt vállalók (vagy önkéntes segítők) dolgozhatnak. Nem lehetne igénybe venni bérnővéreket sem. Az intézkedést fokozatosan vezetnék be, kezdetben az új közreműködői szerződések megkötését vonnák moratórium alá, vagy csak rövid, határozott időre engedélyezné azokat az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ).
2028-ig örökbe fogadnák a „nem gazdaságos” praxisokat. A körzethatárok átalakítása, kijelölése az önkormányzatoktól az OKFŐ-höz kerülne, a betöltetlen körzeteket az alája tartozó praxiskezelő venné át. Az önkormányzatok már 2028. január 1-je előtt is lemondhatnak a háziorvosi ellátás biztosításáról. A feladatellátási-szerződést a praxiskezelő kötné, az orvos kiválasztásában véleményezési joga lenne az önkormányzatnak.
Az új, az OKFŐ által kialakított körzethatárokhoz illesztenék a védőnői szolgálatok ellátási területét is, a védőnők a jövőben a városi kórházak alkalmazottai lennének. A csoportpraxisok kialakításának lehetőségét törölnék az alapellátási törvényből.
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) 81 járásban 102 helyen tervezi az ügyeleti központok kialakítását, elsődlegesen a fekvőbeteg-ellátó intézmények Sürgősségi Betegellátó egységei mellé települve. A budapesti ügyeletet egyelőre nem szerveznék át, a MedicalOnline más forrásból úgy értesült, hogy a felnőtt- és gyermek háziorvosi ügyeletet sem választanák szét.
Ennek megalapozására az OKFŐ átfogó felmérést végez 136 szolgáltatónál, ami kiterjed a vagyonelemekre, a személyi állományra, a megkötött szerződésekre, kötelezettségvállalásokra. Az államosítás pozitív hozadéka lehet az előterjesztő szerint, hogy a kórházi dolgozók így könnyebben bevonhatók és átvezényelhetők a szakrendelői ellátásba.
- 2023. március 1-jétől a labordiagnosztikai szolgáltatásokat a Nemzeti Orvoslaboratóriumi Diagnosztikai Nonprofit Kft. (NOLD NKft.) önálló, országos intézményként végezné 5 régió 81 laboratóriumában az egyetemi laborok mellett.
- Újragondolnák az alkalomszerű szűrővizsgálatok körét, 2025-től a 25, 45 és 65 éves korban elvégzendő vizsgálatokat elsősorban a háziorvosoknak, másodsorban – a még aktív korosztályba tartozók esetében – a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatók is végezhetnék; utóbbiak beutalási jogot kapnának a feladat ellátásához.
- A háziorvosi praxisoknak kötelezővé tennék, hogy részt vegyenek a vastag- és végbélszűrés szervezésében és lebonyolításában.
Új törvényt is szorgalmaz az előterjesztés „a szakápolás átalakításához kapcsolódó egyes intézkedésekről”, hogy a tartós ápolási ágyak átadják a szakápolási központoknak, amelyeket az állami fenntartású egészségügyi intézményekben, a korábbi fekvőbeteg osztályok infrastruktúráján alakítanának ki. Az idősgondozást a szociális szektorra és az egyházakra támaszkodva oldanák meg. Fenntartásuk a szociális tárca feladata lesz.
A segítőt a beteg választja ki, adatai bekerülnek a betegdokumentációba is. Szigorúbb, egységes látogatási szabályok lennének a kórházakban. A látogatási idő és a látogatók száma is korlátozható, előzetes bejelentkezéshez köthető lenne. Kizárnák a látogatásból a 14 év alatti gyermekeket, de a korlátozás nem vonatkozna testvérre és egyenes ági rokonra.
A hatályos egészségügyi törvény szerint az orvosválasztás joga az egészségügyi szolgáltató működési rendjének megfelelően gyakorolható, a betegnek
joga van az ellátását végző olyan orvos megválasztásához, akivel az állapotának, illetve az egészségügyi szolgáltatás jellegének megfelelő, magyar nyelven történő kapcsolattartásra képes.
Az előterjesztés szerint a szabad orvosválasztás az alapellátás kivételével megszűnik. A tervezet alapján a beteget a kórházban a szolgáltató munkarendje alapján beosztott orvos látja el, helyette másik orvos nem igényelhető. A javaslat egy új törvény elfogadását, hat jogszabály módosítását igénylik a parlamenttől, míg négy új kormányhatározat elfogadását a kabinettől.
