Megjelent az Országgyűlés honlapján az Igazságügyi Bizottság eseti jellegű állásfoglalása. Arról korábban a hvg.hu azt írta, újabb lex Hadházy elfogadására készülnek a kormánypártok. A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős testület – Kövér László házelnök megkeresésére – az Országgyűlésről szóló törvény alapján és a nemzetközi gyakorlat áttekintése után döntött.
Mint írták, Hadházy Ákos (független) képviselő önhibájából nem tett esküt az Országgyűlés május 2-ai alakuló ülésén, de már másnap jelezte írásban a házelnök felé eskütételi szándékát, noha – a médiában megjelent nyilatkozataival –
kétségbe vonta a parlament legitimitását és kifejtette, hogy számára a parlamenti munka és az országgyűlési képviselői jogállásából fakadó kötelezettségek értelmetlenek.
A bizottság áttekintette az eskütétellel és annak elmaradásával összefüggő hazai szabályozást. Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló határozat alapján a képviselők az alakuló ülésen tesznek esküt, jogaik azzal válnak teljessé. Az Országgyűlésről szóló törvény alapján addig sem az Országgyűlés, sem az országgyűlési bizottságok ülésein nem vehetnek részt, tanácskozási, szavazati és egyéb jogait nem gyakorolhatják, indítványt nem nyújthatnak be, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságba nem választhatóak meg, képviselőcsoport alakításában nem vehetnek részt. Az alakuló ülésről távollevők a mandátum vizsgálata után tesznek esküt, de jelenleg arra vonatkozóan nincs külön rendelkezés, mikor, milyen feltételekkel.
A hatályos szabályozás az eskütétel kérdésében is a jóhiszemű joggyakorlásáltalános elvéből indult ki, azonban az adott esetben az Országgyűlés azzal szembesült, hogy egyes képviselők — visszaélve a választók beléjük vetett bizalmával — tudatosan figyelmen kívül hagyják a jogaik jóhiszemű gyakorlására valamint feladataik teljesítésére vonatkozó kötelezettségüket.
A bizottság az eskütétel korábbi gyakorlatának és hatályos szabályainak áttekintését követően arra a megállapításra jutott, hogy – a kialakult helyzetre tekintettel – nem elég az általános elvek rögzítése, szükséges az eskütétellel kapcsolatos szabályok részletesebb pontosítása.
A testület szerint – a választók választással kifejezett akaratának védelme érdekében – jogszabályi szinten kell szabályozni, mi legyen annak a képviselőnek a mandátumával, aki a parlamenti munkában az alakuló ülésen nem akar részt venni, az esküt nem teszi le.
A szabályozás főbb elveinek kialakításért az Igazságügyi Bizottság az ECPRD (Európai Parlamenti Kutatási és Dokumentációs Központ) együttműködés keretében – 41 kamarától beérkezett válasz alapján – vizsgálta meg az európai parlamentek vonatkozó gyakorlatát.
Ez alapján arra jutott arra, hogy az egyes országok szabályozása a képviselői eskü pótlásának időpontja, feltételei, az eskü elmulasztásának következményei tekintetében rendkívül sokszínű és széttartó. Egyes országokban – hasonlóan a magyar szabályozáshoz – nincs részletesen szabályozva az eskütétel pótlásának menete, míg máshol (pl. Ausztria, Észtország, Litvánia, Lengyelország) az eskütételről való távolmaradás meghatározott határidőn belül történő igazolásának elmaradása a képviselői mandátum elvesztésével jár.
Mint írták, Hadházy Ákos (független) képviselő esetében tényként megállapítható, hogy a 2018–2022-es ciklusban a parlamentarizmus általános elveit, szabályait tagadva, tartósan távolmaradt a parlamenti munkától, de ügyelt arra, hogy a távolmaradás mértéke a mandátumvesztést eredményező egy évet ne érje el.
Mindezek alapján a bizottság az alábbi elvek mentén tartja szükségesnek kialakítani az eskü pótlólagos letételére vonatkozó szabályozást.
- Az eskü pótlólagos letételére lehetőségetkell biztosítani.
- Az eskütétel napirendre vételéhez a képviselőnek kérelmet kell benyújtania, amiben meg kell jelölnie az eskütételről való távolmaradás indokát.
- A kérelem elbírálásakor lehetőség szerint figyelemmel kell lenni arra, hogy a távolmaradásra a képviselőnek felróható okból, vagy önhibáján kívül került sor. A szabályozás nem eredményezheti azt, hogy az önhibáján kívül képviselői jogait
gyakorolni nem tudó képviselő hátrányosabb helyzetbe kerüljön annál, aki szándékosan megtagadja a parlamenti munkát. - A szabályozás tartalmazzon egy végső határidőt az eskü pótlólagos letételére.
- Az eskütételtől való távolmaradás meghatározott határidőn belül történő igazolásának elmaradása a képviselői mandátum elvesztését eredményezhesse.
Az ezen alapelvek mentén kidolgozandó új szabályozás megalkotásának és elfogadásának időigényére és arra tekintetettel, hogy az új szabályok Hadházy Ákos ügyére egyébként sem
lennének alkalmazhatóak, a testület azt javasolja, az eskü pótlólagos letételére a Házbizottság jelölje ki az időpontot. A hvg.hu szerint ez várhatóan szeptember 26-án, hétfőn történhet meg, amikor a Jobbik két új parlamenti képviselője is leteszi az esküt.
