A Fővárosi Törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette P. Carmen Olíviát, akit gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádoltak, mert ő volt az, aki a vád szerint fogta a kezét L. L. Junior hároméves kisfiának, mielőtt a gyerek lelépett egy autó elé a Füredi úton.
Szerdán a tanúk meghallgatásával és a perbeszédekkel folytatódott a per. P. Carmen Olívia lemondott a tárgyaláson való részvétel jogáról, így nem jelent meg a bíróságon. Hopp Csilla, az elhunyt kisfiú édesanyja és a vádlott barátnője azonban ott volt. Fekete ruhában érkezett.
A zenész kisfia, Dávid 2019. augusztus 31-én hunyt el, amikor Zuglóban, a Vezér utca és a Füredi utca kereszteződésénél átszaladt a piroson a zebrán, és halálra gázolta őt egy autó. A vádirat szerint a hároméves kisfiú és az édesanyja egy gyerekrendezvényre tartott egy nagyobb társasággal, amikor a borzalmas baleset történt. A kisfiú nem az anya, hanem barátnőjének, P. Carmen Olíviának a szoros felügyelete mellett közlekedett.
Amikor a keresztezőséhez értek, a lámpa pont pirosra váltott, de a társaság – mások mellett a kisfiú bátyja is – egy része már áthaladt a zebrán. A hároméves kisfiú az idősebb testvérét követve lelépett a zebrára, azonban elsőre a mellette álló nő még vissza tudta húzni, és rá is szólt, hogy nem szabad tovább menni. Ezt követően a barátnő megfogta a kisfiú kezét. A gyermek ennek ellenére pár másodperc múlva ismét kiszaladt az úttestre, és ott elütötte egy szabályosan közlekedő autós.
Hopp Csilla barátnője a bíróságon nem ismerte be bűnösségét. A korábbi tárgyaláson azt mondta, hogy amikor korábban egy zebrához értek, akkor még az anya fogta a kisfiú kezét, és ő abban a tudatban volt, hogy továbbra is ő fogja. Állítása szerint mondta is Csillának, hogy fogja meg a kisfia kezét, és ő ezt meg is tette. Elmondása szerint már az úttest közepén volt a gyerek, amikor ő észrevette, ezért esélye sem volt arra, hogy visszahúzza.
Hopp Csilla a korábbi tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy Dávid egyszer márki akart szaladni az útra, de Carmen akkor visszahúzta kettejük közé, és ő ismét megfogta a gyerek közét. Ezt követően azonban Dávid kicsavarta a kezét a kezéből, és kiszaladt az útra.
Az elsőként meghallgatott tanú azt mondta, hogy egy trolimegállóban beszélgetett a feleségével és a gyermekével, amikor át akart kelni a zebrán egy csoport. Amikor odaértek, akkor az első zebraszakasznál elöl ment három gyerek, és utána a felnőttek. – Amikor a kisfiú lelépett az úttestre, akkor a mellette lévő nő visszahúzta, majd rászólt a gyerekre, hogy nem szabad, mert piros a lámpa – mondta a tanú. Arra viszont már nem emlékezett, hogy változtattak volna a gyalogosok a helyzetükön a kisfiú első útra lépése után. Azaz nem tudta megmondani, hogy továbbra is csak a vádlott maradt-e a gyerek mellett.
Hopp Csilla közölte: „Úgy emlékszem, hogy Dávid péksütit evett, elraktam és elővettem az innivalóját, és egyből szaladt. Arra emlékszem, hogy nem a zebrán történt a dolog, mert a kisfiam slégen (sréhen) szaladt ki az útra, amikor elütötte az autó.
Először egy hangot sem tudtam kiadni, aztán felsikítottam, amikor megláttam, hogy átment rajta a kocsi.
A következő tanú is azt állította, hogy kétszer lépett le az útra a gyerek, de először visszahúzták, ekkor pedig visszakerült Carmen mellé, aki megfogta a kezét. – Bennem van a kép, ahogy egy hirtelen mozdulattal kihúzza a gyerek a barna hajú nő kezéből a kezét. Arra azonban nem emlékszem, hogy üdítő vagy péksütemény lett volna a kezében – mondta a tanú, hozzátéve, körülbelül egy-másfél méterre állt a kisfiú mögött. Elmondta még, hogy nem ért egyet Csilla és Carmen vallomásával, s biztos abban, hogy az első lelépésnél senki sem fogta a gyerek kezét.
A kisfiú anyja és a meghallgatott tanúk közül senki sem várta meg a perbeszédeket, és az ítéletet, a bíró engedélyével távoztak a tárgyalóteremből a tanúkihallgatások után.
Az ügyész azzal kezdte a vádbeszédet, hogy nagyon nehéz egy ilyen ügyben nyilatkozni. Mint mondta,
Kiemelte, hogy Hopp Csilla és a vádlott is azt vallotta, hogy az anyuka mellett volt a gyerek, és mindketten azt állították, hogy Csilla felügyeletére volt bízva. Ezt azonban cáfolta négy tanú vallomása is, akik egybehangzóan nyilatkoztak az átkelők sorrendjéről, és az elütés pontos helyéről is.
Elmondta még, hogy két nő felelősségét, Hopp Csilláét és a vádlottét vizsgálta az ügyészség az eljárás során. A beszerzett bizonyítékok alapján pedig egyértelműen megállapítható, hogy P. Carmen nem megfelelő erővel fogta a gyerek kezét annak második útra lépése előtt. Az ügyész kiemelte, hogy a vádlottnak tudnia kellett, hogy a közlekedés egy veszélyes üzem, és hogy egy hároméves gyerek nem tud vigyázni magára. Ezért tudatosan volt gondatlan akkor, amikor nem figyelt oda rá.
Az áldozat védője szerint Hopp Csilla nem tette meg azt, ami elvárható lett volna, mert nem lépett oda mellé, amikor látta, hogy egyszer már lelépett az útra. Kiemelte, hogy egyértelműen megállapítható a vádlott felelőssége, de szerinte az anyja gondatlansága is.
P. Carmen ügyvédje megjegyezte, még az ismerősei körében is mindenkit megrázott ez az eset. Kiemelte, hogy Hopp Csilla magára vállalta a történtekért a felelősséget és elmondta, hogy Carmen nem felelős a tragédiáért. Álláspontja szerint ügyfele büntetőjogi felelőssége nem megállapítható, mert a tanúk szerint is fogta a gyerek kezét, és a kicsi hirtelen tépte ki kezét ügyfele kezéből, aki erre nem számíthatott.
Mint mondta, meglepte a vád, amely szerint tudatosan volt gondatlan védence, esetében ugyanis maximum a hanyagság állapítható meg. Védőbeszédében ügyfele felmentését kérte.
A Fővárosi Törvényszék fel is mentette a vádlottat. Az indoklás szerint Indoklásában a bíró elmondta, hogy a gyerekek mögött állóknak észlelnie kellett, hogy nem fogják a kisfiú kezét. P. Carmen ugyanakkor a tőle elvárható gondossággal járt el, amikor megfogta a gyerek kezét és rászólt, hogy ne lépjen le, mert piros a lámpa. Az pedig, hogy úgy kellett kihúznia, kirántania a kezét a gyereknek, azt is jelenti, hogy valamilyen erővel fogták.
A bíróság indoklásában elhangzott, születhet itt bármilyen ítélet az ügyben, de a kisfiút már semmi nem hozza vissza. A bíróság szerint elfogadhatatlan, hogy ha történik egy tragédia, akkor annak mindenképp felelőse kell legyen, ha senki nem követett el bűncselekményt. Az ügyész fellebbezést jelentett be a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében. A védelem tudomásul vette a döntést.
