Augusztusban várhatóan tovább emelkedik az infláció, az év végére pedig akár a 20 százalékot is elérheti a drágulás üteme. Erre 1996 óta nem volt példa – vélekednek a Portfolio által megkérdezett szakértők.
A júliusi 13,7 százalékról 15,7 százalékra emelkedhet az infláció a megkérdezett nyolc elemző várakozásainak átlaga szerint. Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója úgy látja,
Virovácz Péter az ING Bank elemzője arra számít, hogy az ársapka változása egy százalékkal emeli majd a havi alapú inflációt.
Elsősorban az árstopok kivezetésétől függhet, mikor éri el a csúcsát az áremelkedés. A jelenlegi szabályozás októberig érvényes az élelmiszerek hatósági árára és a 480 forintos üzemanyagárra is, azonban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már korábban pedzegette, hogy hamarosan el kell törölni ezeket az árkorlátozásokat.
Ezeknek az intézkedéseknek a sorsa pedig érdemben befolyásolja, mikor és hol tetőzhet az áremelkedés, azonban abban minden szakértő egyetért, hogy
Az ING szakértője arra számít, hogy már októberben húsz százalékra ugrik az infláció, a csúcsot pedig decemberben érheti el, 22 százalék körül. Hozzáteszi, hogy mindez februárra tolódhat, amennyiben decemberben ismét változtatnak a lakossági piaci ár mértékén az áram, illetve a gáz esetében.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető makroelemzője szerint szeptemberben ér csúcsra az infláció, azonban egyelőre nem számol az árstopok kivezetésével. Ha az megtörténik, akkor a fokozatosságtól függően 20-23 százalékon is tetőzhet a nyomás.
Halász Ágnes, az Unicredit Bank elemzője szerint nem olyan biztos az ársapkák kivezetése. Az elemző úgy véli:
„Ha enyhülnek az ellátási anomáliák az üzemanyag kiskereskedelemben a finomítók újraindításával és a folyami szállítás normalizálódásával, akkor látunk esélyt arra, hogy a kormány nem engedi rá a magas üzemanyagárakat a lakosságra pont akkor, amikor azok éppen szemebsülnek a megemelkedett rezsiszámlákkal.
Így az ársapkák kivezetésre áttolódhat 2023 elejére.
A 2023-as éves átlagra vonatkozó előrejelzések 8,8-15,3 százalék között szóródnak, ami jól jellemzi az inflációs pálya alakulásával kapcsolatos bizonytalanságot.
Isépy Tamás, a Századvég Gazdaságkutató elemzője szerint az inflációs pálya alakulását elsősorban az EU-val való megegyezés és az energiapiaci konszolidáció tudná mérsékelni.