211 napon át volt fogva tartva egy négyfős afgán család a röszkei tranzitzónában. A menedékkérő kisgyerekek és szüleik ügyében ma hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága. A strasbourgi bíróság megállapította, hogy a magyar állam jogellenesen és embertelen körülmények között, hatékony jogorvoslat lehetősége nélkül tartotta fogva a családot, ráadásul éheztette az apát. A négy menedékkérőt a Magyar Helsinki Bizottság képviselte.
Öt éves működés után 2020 májusában számolták fel végérvényesen a röszkei és tompai tranzitzónákat, és beszüntették a menekülők jogellenes tranzitzónás fogvatartását. Azóta is újabb és újabb nemzetközi ítéletek marasztalják el a magyar államot azért, mert szisztematikusan embertelen, megalázó bánásmódnak vetette alá az ott jogellenesen fogva tartott menedékkérőket.
A szervezet közleménye szerint csütörtökön is újabb ilyen ítélet született az Emberi Jogok Európai Bíróságán egy kisgyermekes menekült család ügyében.
A családot hosszas szerbiai várakoztatás után a magyar hatóságok 2018. április 23-án engedték be a röszkei tranzitzónába, hogy ott benyújthassák menedékkérelmüket. Az amerikai hadseregnek tolmácsként dolgozó apát a tálibok életveszélyesen fenyegették meg, a család ezért volt kénytelen elmenekülni Afganisztánból.
A családtagok egyéb okból is rendkívül sérülékeny menedékkérőkként érkeztek a tranzitzónába. Az anya és a nagyobbik, három éves gyermek az őket ért testi és lelki traumák miatt speciális egészségi, pszichoszociális ellátást igénylő állapotban voltak. A kisebbik, akkor egyéves gyermek már a konténerbörtön gyermekek elhelyezésére alkalmatlan körülményei következtében törte el a karját.
A súlyos bántalmazást, traumát átélt családtagok a közel 7 hónapon keresztül tartó fogva tartásuk alatt többszöri kérésük ellenére sem kaptak megfelelő ellátást és elhelyezést a menekültügyi hatóságtól, jóllehet az Emberi Jogok Európai Bírósága két döntésével is kötelezte a magyar államot, hogy megfelelő körülmények közé helyezze át a családot.
Második alkalommal már azért kellett a strasbourgi bíróság sürgős intézkedését kérni, mert a családot – bár még folyt a menekültügyi eljárás – az addigiaknál is sanyarúbb körülmények közé helyezték át a tranzitzónában: a kitoloncolás előtt állók szektorába kerültek, ahol az apát hat napon át éheztették. Az éheztetés egészen addig tartott, amíg a Magyar Helsinki Bizottság beadványa nyomán a strasbourgi bíróság újabb ideiglenes intézkedéssel kötelezte a magyar államot, hogy adjon enni az apának.
Végül így is csak azt követő négy nappal, 2018. november 19-én szabadultak a tranzitzónából, hogy a Fővárosi Törvényszék az édesanya és kisgyermekek különösen sérülékeny helyzetére tekintettel helyt adott az áthelyezési kérelmüknek. Azóta Németországban találtak menedékre.
A strasbourgi bíróság 15 000 euró kártérítést ítélt meg a családnak, mert a súlyos betegséggel küszködő édesanya, a kisgyerekek és a családfő hét hónapig tartó tranzitzónai fogva tartása és az apa éheztetése embertelen, megalázó bánásmódnak minősült, illetve az jogellenes volt, amellyel szemben Magyarország nem biztosított bírósági jogorvoslatot.
A strasbourgi bíróság mai döntése igazságot szolgáltat a családnak a jogellenes, emberhez méltatlan körülmények közötti fogva tartásuk miatt. Ezt korábban a magyar bíróságok sajnálatos módon nem tették meg. Sokadikként a hasonló ügyek között ez az ítélet is egyértelmű jelzés a hazai hatóságoknak és bíróságoknak: az alapjogoknak, az önkényes fogva tartás tilalmának és az emberhez méltó bánásmódnak, a gyermekek mindenek felett álló érdekének érvényt kell szerezni akkor is, ha amúgy a magyar jogszabályok ezek szisztematikus megsértésére jogosítanak fel
– értékelte az ítéletet Pohárnok Barbara, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje.
