Feltűnően magas, 300 milliárd forintos bevételt terveztek az állami tulajdonú ingatlanok eladásából az Agrárminisztérium címszó alatt a jövő évi költségvetésben, írta korábban a Népszava. A lap szerint a pénz csak úgy szedhető össze, ha hozzányúlnak erdőgazdaságok, nemzeti parkok területéhez, vagy lehetővé teszik, hogy társaságok is vehessenek állami földet, amit jelenleg haszonbérlőként művelnek.
Keresztes László Lóránt (LMP) megdöbbentőnek nevezte a sajtóhírt, ezért az agárminiszterhez fordult alábbi kérdéseivel:
- Igaz-e, hogy a nemzeti parkok mintegy 480 ezer hektáros területének igénybevételével egy új programot akarnak indítani?
- Tervezik-e, hogy hozzányúlnak az erdőgazdaságok vagyonához, nemzeti parkokhoz tartozó területeket is értékesítenek?
- Ha igen, konkrétan mely területeket, azokat milyen szempontok alapján választották ki?
- Milyen feltételeknek kell megfelelniük a vevőknek? A tervek mennyiben érintik az egykori állami gazdaságok megmaradt földjeit, a mintagazdaságokat?
- Tervezik-e valóban annak lehetővé tételét, hogy ne csak magánszemélyek, hanem mezőgazdasági társaságok is vehessenek állami földeket?
Az LMP politikusa arra külön is rákérdezett, hogy az agrárminiszter felelős kormányzati magatartásnak tartja, hogy klíma- és ökológiai válság idején értékesíti egy kormány az ország természeti kincseit, nem pedig gondos gazdaként védi azokat.
Nagy István előre jelezte, földértékesítési programról szóló kormánydöntés hiányában csak általánosságban tud tájékoztatni az állami földvagyon-gazdálkodás néhány jellemző aspektusáról. Szerinte az Orbán-kormány kiemelten fontosnak tartja az állam stratégiai földvagyonának megőrzését, gyarapítását.
Az agrárminiszter emlékeztetett rá, a termőföld nemzeti kincs, ki nem meríthető, de korlátozottan áll rendelkezésre, ezért hozta létre az Országgyűlés 12 éve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetet (NFA). Nagy István szerint az NFA-nak és általános jogutódjának, a Nemzeti Földügyi Központnak (NFK) is
az állami tulajdonban lévő földvagyonnal való észszerű és a földbirtok-politikai irányelveknek megfelelő gazdálkodás, a földnek a mezőgazdasági termelés ökológiai feltételeire, valamint a gazdaságosság és a jövedelmezőség szempontjaira figyelemmel történő hasznosításának elősegítése, továbbá a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításának előmozdítása állt és áll tevékenysége középpontjában.
A földeladás sem ördögtől való
Nagy István szerint ugyanakkor hasznosítás a földértékesítés is, és – a kérdésben sugalltakkal ellentétben – nem tekinthető ördögtől valónak. Alkalmazása nem a nemzeti vagyon elherdálását, hanem a kormány által következetesen képviselt földbirtok-politikai célok megvalósítását, vagyis azt jelenti, hogy a föld helyben lakó földművelő gazdák használatába, tulajdonába kerül, így szolgálja a magyar földműves, kis- és középbirtokok fejlődését.
Mindazonáltal megnyugtathatom Képviselő Urat, hogy sem erdőt, sem természetvédelmi területet nem kívánunk értékesíteni
– zárta válaszát az agrárminiszter. Nagy István válaszában arra külön nem tért ki, hogy kormány cégek számára is megnyitja-e legális földvásárlás lehetőségét. Jelenleg csak magánszemélyek juthatnak földhöz, legfeljebb 300 hektárig.
Korábban Gőgös Zoltán egykori államtitkár azt mondta, az állam mintegy 150 ezer hektár eladható földterülettel rendelkezik, ha azt hektáronként kétmillió forintos piaci áron eladná társaságoknak, meglenne a 300 milliárd forintos bevétel.
A földárverési programról korábban Ángyán József professzor készített átfogó jelentéseket, külön-külön megyénként. Azokból mindenhol az derült ki, hogy a dobra vert állami földek többségét nem a kormányzati propagandában szereplő „kis/közepes családi gazdaságok” kapták, és nem a helyi gazdálkodók, hanem a „baráti” tőkeerős árverezők voltak a befutók.
