Bár a jegybank szerint az élelmiszer- és energiaárak drágulása mellett az aszály is serkenti az inflációt, Raskó György az mfor.hu-nak ezt azzal árnyalja, hogy szerinte a szárazság hat legkevésbé az árrobbanásra, hiszen az már 2021-ben elkezdődött, amikor még nem volt aszály.
A termelői árak azért ugrottak meg, mert drágult a műtrágya, a növényvédőszer, a gázolaj, az áram. Az orosz-ukrán háború miatt visszaeső gabona- és étolajexport is csak közvetett hatást gyakorolt a magyar árakra.
Az aszály nem az élelmiszer mennyisége, hanem azért probléma, mert óriási mértékben növeli a termelők veszteségeit, különösen az Alföldön, ahol drámai a csapadékhiány. Raskó György szerint súlyos a helyzet Európában is, de a magyarhoz nem mérhető,
sehol nem lesz arányaiban akkora termelésiérték-kiesés, mint itthon.
Raskó György azt tartja a legnagyobb problémának, hogy sokan megváltoztathatatlan tényként kezelik az aszályt, a klímaváltozást, miközben az aszálykárokat ki lehetne védeni, hiszen víz van bőven, semmi gond nem lenne az öntözéssel, ha a meglévő csatornákat kitisztítanák. A hálózat teljesen kész van.
A kádári időszakban, jobb években 300-400 ezer hektárt öntöztek, ezzel szemben most nagyjából 60-70 ezer hektárt, azaz az akkori terület kevesebb mint ötödét.
A kormány által öntözésfejlesztésre szánt összegből ugyanakkor csak néhány ezer hektárt lehet öntözhetővé tenni, miközben sok százezret kellene.
Ez a pénz jelképes, csupán harmadannyi, mint amennyit a kormány egyetlen stadion építésére szán Magyarországon. Holott az öntözés kialakítása stratégiai érdekünk lenne.
