Éjfélkor közzétették a parlament honlapján az országgyűlési képviselők újfajta vagyonnyilatkozatait. Amint korábban megírtuk, az új rendszer teljesen kiüresíti a vagyonnyilatkozati rendszert, még akkor is, ha brüsszeli mintára vezették be, Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója akkor úgy kommentálta a kormánypárti javaslatot, hogy sikerült megtalálni, ami rosszabb az Európai Unióban, és azt átvenni.
A hazai képviselői vagyonnyilatkozatokkal korábban is volt baj, de a leginkább az, hogy a valótlan tartalmú bevallások nemigen jártak szankcióval. Az új rendszerben viszont a képviselőknek lényegében csak arról kell nyilatkozniuk, hogy melyik jövedelmi sávba tartoznak, és túlnyomó többségük néhány rubrika beikszelésével letudhatja a kötelezettséget.
Ha egy képviselőnek az állami, önkormányzati és gazdasági tisztségeiből vagy megbízatásaiból származó jövedelme nem érte el a havi 5 millió forintot az elmúlt három évben, akkor például elég beikszelnie, hogy 200 és 500 ezer, 500 ezer és 1 millió vagy 1 és 5 millió forint között keresett.
A képviselői alapilletmény már meghaladja az egymillió forintot, a havi ötmilliós küszöböt viszont kevesen lépik át, még a leggazdagabb képviselők egyikének számító Gyurcsány Ferenc DK-elnöknek is csak annyit kellett összegszerűen jelölnie, hogy 2019-ben 19 millió forintot keresett havonta (átlagban) az Altus Portfólió Kft. révén, 2020-ban viszont már befért a havi egy- és ötmillió forint közötti sávba, tavaly pedig 500 ezer és egymillió forint között maradt ez a jövedelme. A képviselői fizetések – egyelőre még – nyilvánosak, így tudható, hogy Gyurcsány frakcióvezetőként havi 2 632 800 forintot keres, a vagyonnyilatkozatban azonban a többi képviselőhöz hasonlóan neki is csak egy ikszet kellett tennie abba a rubrikába, hogy a képviselői jövedelme 1 és 5 millió forint közötti. A májusi nyilatkozata szerint 587 millió forintos értékpapírvagyonáról (és 335 milliós tartozásáról) viszont már nem kellett számot adnia.
Mivel az alkalmankénti díjazásokról évi kétmillió forint felett nyilatkozni kell, így a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjénél, Rogán Antalnál láthatjuk, hogy havi 22 millió forintot hoz neki a találmánya, egy informatikai szabadalom. Ez sem új információ azonban, csak azon nagyon kevés adat egyike, ami még az új nyilatkozatokból is kiolvasható.
A K-Monitor így foglalta össze a legfontosabb változásokat:
- Évi nyilatkozattétel helyett csak akkor kell nyilatkozni, ha a képviselő szükségesnek tartja.
- Eltűnnek szem elől a rokonok: a vagyoneltüntető műveletek ezek után annyira sem lesznek kellemetlenek, mint eddig: az egy háztartásban élőknek többé nem kell nyilatkozniuk. (Az ő nyilatkozatuk eddig sem volt nyilvános.)
- Vagyon- helyett jövedelemsáv-nyilatkozatot kell csak tenni.
- A képviselők saját mérlegelésük alapján vallhatják be céges érdekeltségeiket, ha úgy gondolják, ez befolyással van a munkájukra.
- Egyéb pénzügyi érdekeltségek (például eladósodás) esetén is önkéntes a bevallás. Az Orbán család ügyvédjeként is ismert fideszes képviselő, Bajkai István például nem írta be, hogy birtokol 65 millió forint értékű nemesfémet, illetve hogy van egy 130 millió forintos pénzügyi követelése, noha a májusban még a régi szabályok szerint leadott bevallásából ez még kiolvasható volt.
- Továbbra is kézzel kitöltött, gépileg nem feldolgozható nyilatkozatokat kell leadni.
- A szakmai kritikák ellenére továbbra sem lesz valódi, független, szakmai alapú ellenőrzés állami nyilvántartások felhasználásával: a laikus parlamenti bizottságban képviselőtársak folytatják le a vagyonnyilatkozati eljárást, a közvélemény ennek részleteit nem ismerheti meg.
- A hiányosságok, hibák vagy elhallgatások esetén továbbra sincs valódi szankció.
