A Nemzeti Népegészségügyi Központ határozataiból látszik, hol nem tudják ellátni a betegeket

A Népszava átnézte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) úgynevezett kijelölő határozatait, amelyekben az országos tiszti főorvos utasítja az egyes szolgáltatókat a rendszerből éppen kieső szolgáltatások pótlására, azaz a helyettesítésre. A papírokból kiderült, idén legalább 150 esetben kellett az NNK-nak beavatkoznia amiatt, mert valamelyik egészségügyi szolgáltató nem tudta ellátni a betegeit.

Ezek között vannak néhány órás, egy-két napos, illetve annál jóval hosszabb szolgáltatás kiesések is. A zirci kórház szakrendelőjébe például tavaly júniustól idén márciusig nem sikerült fül-orr-gégészt találni. Vagy például Ajkán az elmúlt két évben nem működött a gyermekgyógyászati és a tüdőgyógyászati ellátás. Ezért a rászorulóknak a mintegy 80-90 kilométernyire lévő székesfehérvári, győri, szombathelyi, illetve zalaegerszegi kórházba kellett utazniuk diagnózisért, valamint kontroll vizsgálatra. Június elsejétől jövő év végéig ráadásul nem fogad beteget az endokrinológia, és július, augusztusban nem lesz onkológiai szakrendelésük a daganatos betegeknek.

Ózdon tavaly januártól idén februárig nem volt fül-orr-gégészet. Várpalotán az év első hónapjaiban az ultrahang vizsgálatokat felfüggesztették, a nefrológiai szakrendelésük pedig tavaly májusától idén februárig nem működött. Egerben februártól nincs fogszabályozást végző szakorvos, a gyerekeket vagy a 88 kilométerre, Miskolcra, vagy 130 kilométerre, Budapestre kell vinniük a szülőknek.

Pápán már tavaly óta nem tudják működtetni a fogászati szakrendelést, nincs röntgen és nem is látszik az sem, hogy mikorra állítható vissza ez a a szolgáltatás. Az intézmény vezetője egyelőre ez év végéig kérte helyettesítő intézmény kijelölését az országos tiszti főorvostól, aki a feladatra a Pápától mintegy 50 kilométeres távolságra lévő veszprémi megyei kórházra rótta a feladatot.

Bár nyilvánvaló, hogy az ellátás megszervezésének a legnagyobb akadálya a szakdolgozó- és orvoshiány, a szüneteltetési határozatoknak csak egy kisebb része mondja ezt ki nyíltan

– írta a Népszava. Az okok megjelölése rendkívül színes a dokumentumokban. Ezek szerint a Budapesten lévő Szent János kórházban gyakran hibásodik meg a lift, de itt trafó-, aggregátorcsere miatt is mondtak már le sürgősségi ügyeleteket. A Dél-pesti Centrum Kórházban a CT karbantartása, valamint aggregátor-próba miatt is mondták már le a politraumatizált sérültek fogadását.  Az ottani égési osztály idén előreláthatólag decemberig felújítás miatt nem működik, de már korábban is szünetelt, akkor az intézmény járványfeladatai miatt.

A határozatok áttekintésekor rögtön látszik, hogy tipikus hiányszakma a neurológusoké, a pszichiátereké, de a nőgyógyászok és a neonotológusok is gyakran hiányoznak az állami ellátásból. De a szolgáltatás-szünetek érintik például a fül-orr-gégészek, szemészek, belgyógyászok, tüdőgyógyászok, a stroke ellátásban nélkülözhetetlen ideggyógyászok, fogszabályozó szakorvosok, érsebészek rendeléseit és ügyeleteit is.

A Népszava megkereste az Országos Kórházi Főigazgatóságot, ahol elismerték:

előfordul, hogy bizonyos ellátásokat kénytelenek az intézmények időlegesen szüneteltetni, de egyetlen beteg sem marad ellátatlan.