A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke az InfoRádióban beszélt idei felmérésük eredményéről. Pásztélyi Zsolt azt mondta, a felmérést 2016 óta egy-két évente végzik el, de a koronavírus-járvány miatt két év kimaradt. Kiderült, a pandémia alatt az összesített átlagos várakozási idő nőtt, az 2016-ban 20 nap volt, 2022-re viszont elérte a 30 napot.
A diabetológiában és az angiológiában a legkedvezőtlenebb a helyzet. Előbbinél 12,5 napos romlást mértek, amivel 45 napra ugrott az átlagos várakozási idő, ami az utóbbinál 11,5 nappal nőtt, elérve az átlagosan majd 54 napot.
Pásztélyi Zsolt kiemelte, a pandémia eltolta az ellátásokat, számos háziorvos kevésbé ért rá, az ottani kontrollok sokszor „felcsúsztak” a járóbeteg-szakellátásba, ahol most 2019-hez képest összességében négynapos emelkedés látható.
A szakember jelezte, a betegfogadási idők változását monitorozni kell, ha szükséges, finanszírozási eszközökkel beavatkozni a fekvőbeteg-ellátásban már sikerrel alkalmazott technikákkal, például a háziorvosi gyógyszerfelírási jogosítványok kiterjesztésével a nagy terhelés alatt lévő szakmákban.
Közben a Népszava arról ír, A lap átnézte a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) kijelölő határozatait, amelyekből az derült ki, hogy Müller Cecília országos tiszti főorvosnak idén legalább 150 esetben kellett amiatt beavatkoznia, mert egy egészségügyi szolgáltató nem tudta ellátni a betegeit.
Ezek között voltak néhány órás, egy-két napos, illetve annál jóval hosszabb szolgáltatás kiesések is. Bár a dokumentumok legtöbbször nem szakdolgozó- és orvoshiányra, hanem technikai problémákra hivatkoznak, a szüneteltetési határozatok alapján tipikus hiányszakma a neurológusoké, a pszichiáterekké, de nőgyógyászok és neonotológusok is gyakran hiányoznak az állami ellátásából.
A lap megkereste az Országos Kórházi Főigazgatóságot, amely elismerte, előfordul, hogy bizonyos ellátások néhány intézményben időlegesen szüneteltetnek, de senki sem marad ellátatlan.
