Nem tudni, a fideszes parlamenti képviselők tisztában vannak-e azzal, hogy a kormány által hétfőn benyújtott, majd kedden meg is szavazott kata-szigorítással súlyos helyzetbe hozták a jelenleg is ellátási gondokkal küzdő egészségügyet is. Az egészségügyben dolgozók egy része ugyanis vállalkozóként veszi ki a részét az ellátásból, és nélkülük gyakorlatilag nem lehet ügyeletet vagy műszakot sem szervezni. Bajba kerülhetnek azok a szakrendelők is, ahol a főállásban kórházban dolgozó orvosok vállalkozóként heti néhány órákat rendelnek.
Pontos és hivatalos adat nincs arról, hány egészségügyis dolgozik a főállása mellett vállalkozóként is. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke a Népszavának tíz–húszezerre becsülte az egészségügyben katázók számát. A Magyar Orvosi Kamara keddi közleménye arra hívta fel a figyelmet, hogy a katázás szabályainak átmenet nélküli átalakítása az egészségügyben tovább nehezíti az ügyeletek kiállítását, akadályozhatja a betegek folyamatos ellátását a rendelőkben és az osztályokon.
Bérnővérek nélkül nincs ügyelet
Az orvosok és az ápolók között is bevett gyakorlat, hogy munkaviszonyuk mellett másik kórházban vállalnak műszakot, ügyeletet. Ezt vállalkozóként teszik, egészségügyi dolgozók közvetítésével foglalkozó cégeken keresztül. Ők azok, akik szabadidejük terhére vállalnak más intézményben munkát: néhány órára egy-egy műszakot, ügyeletet. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője szerint ezt a többség katás vállalkozóként tette meg eddig, mert így sokkal kevesebb volt az adóteher a szolgáltatónak és a munkavállalónak is. Az ápolók közül sokan több különböző kórházban vállaltak úgynevezett bérnővéri munkát: oda mentek, ahol éppen ápoló híján nem tudtak a törvényileg előírt létszámban ápolót kiállítani a betegek mellé. A bérnővérek nem egyénnek, vagyis a betegnek szolgáltattak, hanem a cégnek, amelyen keresztül kirendelték az adott kórházba. A cégnek pedig a kórház fizetett.
A bérnővérek nélkül nem lehet felállítani ügyeleti vagy műszaki sort azokban a kórházakban, ahol nincs elég ápoló
– húzta alá Soós Adrianna, aki azt is hangsúlyozta, hogy főleg a tartós munkaerőhiánytól szenvedő kórházakban eddig csak úgy tudták fenntartani az ellátást, a műszakokra csak úgy tudták kiállítani a törvényileg előírt számú ápolói személyzetet, hogy bérnővéreket hívtak.
A bérnővéri rendszer annyira beépült a fekvőbeteg-ellátó intézmények életébe, hogy enélkül komoly kapacitásprobléma lesz az ellátásban – jósolja Soós Adrianna.
A szakember szerint szinte biztos, hogy a kata-törvény módosításával a bérnővéri rendszer megszűnik, és ez kórházi osztályok bezárásával jár. Megjegyezte azonban, hogy a bérnővéri rendszer egy kényszermegoldás, ami hosszú távon nem jó, mert az ápolók idegen kórház nem megszokott csapatába csöppennek bele, nem ismerve az adott intézmény rendszerét és a betegeket sem. Ráadásul jelentős bérfeszültséget okoz, a munkaviszonyban dolgozó nővér óradíja ugyanis alacsonyabb, mint a néhány órára odaérkező bérnővéré.
Kata nélkül nem éri meg besegíteni
Az ápolókhoz hasonlóan az orvosok körében is vannak olyanok, akik főállásuk mellett közvetítő cégeken keresztül vállalkozóként járnak át más, munkaerőhiánnyal küzdő kórházakba ügyelni, elsősorban a sürgősségi vagy aneszteziológia-intenzív ellátásba. Rájuk is érvényes, ami a bérnővérekre: kata nélkül nem éri meg „besegíteni”. Különbség azonban, hogy a kórházak között ingázó orvosok esetében jelentős béremelés történt, így az elvállalt néhány műszak vagy ügyelet kiesése nem okoz számukra megélhetési gondot, míg az ápolók esetében a pluszmunka vállalása megélhetési kérdés. Soós Adrianna szerint éppen ezért a bérnővéri rendszer kivezetésével párhuzamosan a szakdolgozói bérek rendezése is elengedhetetlen ahhoz, hogy megfelelő számú ápoló maradjon a rendszerben.
Azt, hogy mennyire szükség van a vállalkozó orvosok munkájára, az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) is elismerte, miután nemrég fél évvel meghosszabbította az engedélyeiket, belátva, hogy nélkülük a nyári szabadságolások miatt gondba kerülő kórházakban akadozna az ellátás. A 2021-ben életbe lépett és az egészségügyben dolgozók jogállását rendező törvény megtiltotta volna, hogy az orvosok főállásuk mellett vállalkozzanak is. A törvény ezen kitételét szünetelteti most az Okfő még hat hónapig, ám a kata kedden elfogadott szigorítása után kétséges, hogy szeptembertől hány katázó egészségügyis marad egyáltalán a rendszerben.
Egészségügyi körökben olyan olvasata is van a sebtében elfogadott kata-módosításnak, hogy azzal tovább tisztul az egészségügyben dolgozók munkaviszonya. A katázó orvosok és ápolók gyors kiesése azonban pillanatok alatt érzékelhető lesz az ellátásban, ami megint csak az egészségügy legkiszolgáltatottabb szereplőit sújtja: a betegeket.
