Az Alkotmánybíróság szerint nem a jogbiztonság és az úgynevezett „kétszeres értékelés” tilalmának megfelelően szabályozott a halvédelmi törvényben a hatósági eljárás, és a Btk.-ban a büntetőeljárás az orvhalászatért.
Az Alkotmánybíróság hivatalból járt el az ügyben. Az annak alapjául szolgáló büntetőeljárásban a vádlott a Ráckevei-Dunán a nevére kiállított horgászjegy és éves területi engedély birtokában úgynevezett gereblyéző módszerrel horgászott. Ezt a hivatásos halőrök észlelték, a horgászt intézkedés alá vonták.
Az alkotmánybírósági eljárását kezdeményező büntetőbíróság szerint a vádlott cselekménye a Btk. szerinti orvhalászati tényállás elemeit, és a halvédelmi törvény szerinti halvédelmi bírság alapjául szolgáló cselekmény tényállási elemeit is kimeríti, ami felveti „ne bis in idem” elv, azaz a kétszeres értékelés tilalmának sérelmét.
Az indítványozó bíróság szerint a jogbiztonság érvényre juttatásért egyértelmű szabályozásra lenne szükség arról, mikor kell halvédelmi bírságot kiszabni, mikor van helye a büntetőeljárás megindításának.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések valóban nem zárják ki a lehetőségét, hogy azonos elkövetőt ugyanazért két büntetőjellegű eljárásban az eljáró szervek egymástól függetlenül büntetéssel szankcionálják. Mint írták, az alaptörvény-ellenesség nem a szabályozás valamely konkrét eleméből, hanem annak hiányosságából fakad.
Az Alkotmánybíróság szerint az Alaptörvénnyel való összhang helyreállítása a hatályos szabályozás kiegészítését teszi szükségessé, hogy adott személy ugyanazon jogsértő magatartását ne lehessen párhuzamos eljárásokban büntetni.
Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának szeptember 30-ig tegyen eleget.
