Pénteken tartották a jövő évi költségvetés tervezetének általános vitáját az Országgyűlésben. A kormánypárti képviselők a stabilitást, a biztonságot, a kiszámíthatóságot dicsérték a tervezet kapcsán, az ellenzékiek azonban több kritikát is megfogalmaztak.
DK: pótadók, rezsinövelés
A DK-s Varju László (DK) szerint lelepleződött a kormány, folytatódik ugyanis a “munkaalapú NER-hazugság”, amely Magyarországnak kifejezetten káros. Azt mondta: mindazt, amit korábban átmenetileg odaadtak az embereknek, most visszaveszik, a pótadókkal a rezsit növelik, hiszen az utazás, az élelmiszer és az internet is drágul.
Párttársa Dávid Ferenc (DK) arról beszélt, elfogadhatatlan, hogy a kormány nem a kisvállalkozók, hanem a multinacionális vállalatok oldalára áll, szerinte a globális minimumadó elutasításával ismételten rontották a költségvetés egyébként is ingatag helyzetét. A költségvetés emellett semmilyen biztosítékot nem tartalmaz a kata megmaradását illetően – tette szóvá. Dávid szerint a magyar kkv-k hatékonysága alacsony Európában, az elmúlt évtizedben jelentős támogatások kerültek a területre, de áttörés nem következett be. Ugyanakkor a kkv-k termelékenysége lehet a kulcsa annak, hogy Magyarország felzárkózzon, és ezzel a teljes GDP-ben is látványos előrelépést lehetne elérni.
Párbeszéd: tovább nehezíti a megélhetést a költségvetés
Berki Sándor (Párbeszéd) szerint a költségvetés tovább nehezíti az emberek mindennapi megélhetését, miközben az élelmiszerek az elszabadult infláció miatt már most is megfizethetetlenül drágák. Az állami szférában nem nőnek a bérek, pedig az egészségügyben és az oktatásban erre különösen nagy szükség lenne – vélekedett. Hozzáfűzte: a büdzséből az is kitűnik, hogy a legelesettebbek egyre kevesebb támogatásra számíthatnak.
Jobbik: duplázzák meg a családi pótlékot!
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt: az élve születések száma az elmúlt 40 évben csökken: 1990-ben még 125 ezernél több gyermek született egy évben és 1997-ben volt utoljára 100 ezer fölött ez a szám. Felhívta a figyelmet arra: a 2010 utáni időszakra esnek a legalacsonyabb – 90 ezer alatti születésszámok -, idén év végére pedig 80 ezer körüli adat várható, miközben folyamatosan csökken a szülőképes korú nők száma és a termékenységi mutató is. A kormánynak szerinte ezért „nincsen mire annyira büszkének lennie” ezen a területen.
Közölte: a Jobbik a kormány által tervezett plusz áfabevétel 20-25 százalékát a jövőépítésre fordítaná, így állami bérlakásépítési programot indítana, a családi pótlékot megduplázná, és családi kártyát vezetne be, amellyel csak alapvető élelmiszert és a gyermekneveléshez szükséges termékeket lehetne vásárolni.
LMP: brutális megszorítás
Keresztes László Lóránt (LMP) „brutális megszorító költségvetésnek” nevezte a 2023-as büdzsét, és azzal vádolta a kormányt, hogy bizonyos fontos közfeladatok ellátásáról lemondott. Milyen értékválasztás az, hogy a kormány nem ad megfelelő mennyiségű pénzt az ivóvízrendszer fenntartására, a közösségi közlekedés reformjára és hagyja lepusztulni a vidéki úthálózatot? – tette fel a kérdést.
Közölte: az LMP módosító javaslatban kezdeményezi a közműadó eltörlését, mert ezzel 15 milliárd forint plusz forrás maradna a víziközmű cégeknél.
Momentum: a kormány tovább bünteti az önkormányzatokat
Tóth Endre (Momentum) szerint a kormány ezzel a költségvetéssel “tovább bünteti” Budapestet és az önkormányzatokat, miután 2019-ben sok helyütt ellenzéki vezetést választottak. Arról beszélt: a kormány nem együttműködik a településekkel, hanem “bedarálja” azokat az évek óta tartó brutális megszorításokkal, amelyeket előbb a világjárvánnyal, most pedig a háborúval indokolnak.
Az újgazdagok medencefűtését támogatja a kormány, de az óvodáknak piaci áron kell venniük az energiát – hozott példát az ellenzéki képviselő, aki felvetette, a gépjárműadót adják vissza a településeknek, a jövedéki adó negyedét pedig címzetten útfelújításra kapják meg az önkormányzatok.
MSZP: fiktív tervezetet tárgyal a parlament
Vajda Zoltán (MSZP) azt a véleményét hangoztatta, hogy nem időszerű, hanem fiktív a költségvetés, amely ráadásul nem is szolgálja a magyar emberek érdekeit a maga brutális megszorításaival.
Mi Hazánk: ez a multik költségvetése
Dúró Dóra (Mi Hazánk) a magyar nemzetgazdaság építését hiányolta a 2023-as büdzséből, amit a multik költségvetésének nevezett és egyértelmű veszteseiként az állami dolgozókat jelölte meg.
Beszélt arról, hogy voltak előrelépések a demográfiai helyzet javítása érdekében, de 2023 elejére ismét csökkenni kezdett a termékenységi ráta. A szerinte “brutális” januári és februári visszaesés pontosan kilenc hónappal azt követően történt meg, hogy az oltások száma megugrott Magyarországon. Több intézkedést is javasolt a családpolitika területén, így azt, hogy a már bevezetett családtámogatásoknak inflációkövetőnek kell lenniük. Példaként elmondta, ha a háromgyermekesek családi adókedvezménye megőrizte volna reálértékét, akkor 99 ezer forint helyett most 234 ezer forint lenne.
(MTI)
