Kényelmetlen helyzetbe sodorta magát az utóbbi hónapokban Veszprém katolikus érseke. Udvardy György szembekerült a veszprémi lakosság egy népes csoportjával, amelyben éppen a katolikus egyház aktív és elkötelezett hívei a hangadók.
A városban március végén alakult meg egy lokálpatrióta civil szervezet, amely azt követeli Udvardytól, hozza nyilvánosságra azokat az eddig lényegében titkosan kezelt terveket, amelyek alapján beindította a veszprémi vár felújítását és átalakítását. Céljuk, hogy megmentsék a vár azon építészeti és szakrális értékeit, amelyeket az érsek által irányított munkák szerintük lerombolnának.
Az év elején a várfelújítás indításáról szóló sajtótájékoztató még sima, az állami támogatásokból finanszírozott nagyberuházások esetében megszokott PR-eseményként zajlott le. Az érsek a választásra készülő kormánypárti politikusok, Semjén Zsolt egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes és az időközben miniszterré lett Navracsics Tibor – a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa projekt kormánybiztosa – társaságában jelentette be, hogy felújítják a város székesegyházát, valamint további 17 egyházi épületet. A projektre a főegyházmegye csaknem 40 milliárd forint támogatást kapott a kormánytól. Ez jelentős összeg, hiszen a szorosan vett veszprémi EKF-program költségvetésére 50 milliárdot szántak.
Bár Semjén a tudósítások szerint azt hangoztatta, hogy a vár épületeinek megújítása olyan egyházi beruházás lesz, mely a környék lelki és szellemi fellendülését szolgálja, ezt a helyi hívek hamarosan másként értékelték. A problémák a zárt, politikusi körben megtartott bemutató nyomán jelentkeztek. A városban keringeni kezdett egy látványtervrészlet, amely a Szent Mihály székesegyház belsejét ábrázolta az átalakítások után. Mivel a tervdokumentációt nem mutatták be a lakosságnak, sokan ebből a képből vonták le a következtetéseket, mégpedig azt, hogy az érsek fű alatt drasztikus változtatásokat hajt végre, és minimalista stílusra akarja átszabni a templom eddigi belső terét.
Több, a székesegyházhoz ragaszkodó veszprémi értelmiségi egyenesen értékrombolásnak minősítette a terveket.
Hamarosan tiltakozó aláírásgyűjtés is indult. A petíciót június 22-i állapot szerint 2000 ember írta alá, és kísérőszövegében kiemelték, hogy „a legősibb székesegyház teljes belső kiürítése, a festett falak fehérre meszelése, a színes üvegablakok lecserélése, a szent-ábrázolások eltüntetése” is része az átalakításnak. Emellett különösen nagy súllyal esett latba, hogy Udvardy elképzelései szerint az oltárt is eltávolítják a székesegyházból, helyére pedig az érseki trónus kerül. Az Állítsák le a veszprémi székesegyház társadalmi konszenzus nélküli átépítését/rombolását! címet viselő petíción pillanatok alatt összegyűlt több száz támogató aláírás, így a kezdeményezők, élükön Kohár Kolossal úgy gondolták, egy civil szervezet létrehozásával még hatékonyabban léphetnek fel.
Ez a szervezet, a Szent Mihály Védegylet március óta Veszprémben több rendezvényt tartott, lakossági fórummal és neves műemléki szakemberek és művészettörténészek bevonásával megtartott konferenciával is próbálták párbeszédre kényszeríteni Udvardy érseket, ő azonban nem jelent meg az eseményeken, sőt megbízottakkal sem képviseltette magát.
Az érsek áprilisban egy levelet küldött (ebben a dokumentumban a 38-41 oldalon található), melyben azt írta: sajnálattal értesült arról, hogy „helyi és nem helyi lakosok információfoszlányokból és néhány látványtervből” kritikus véleményt fogalmaztak meg. Azt is írta, bár neveket nem közölt, hogy a felújítási program száz szakember bevonásával állt össze, a templombelső kialakításába pedig másnak nem lehet beleszólása, mert az az egyházmegye főpásztorának feladata és felelőssége.
A Védegylet a helyi sajtóban is bőven idézett nyílt levélben válaszolt (az előbbi dokumentum 41. oldalától olvasható). Közölték: szerencsés lett volna Veszprém hívő és nem hívő polgárait a már most visszavonhatatlannak tűnő változások előtt tájékoztatni, mert egy magánkápolnával azt csinál a tulajdonosuk, amit akar, a székesegyház azonban nem magántulajdon.
„Nem vonjuk kétségbe, hogy a főpásztornak vannak bizonyos felügyeleti előjogai, de abban biztosak vagyunk, hogy a székesegyházi főplébánia képviselő-testülete, továbbá az egyházmegye papjainak és híveinek képviselői nem zárhatók ki az átalakításokból” – írta a Védegylet, amelynek képviselője, Kohár Kolos a 24.hu-nak azt mondta,
olyan hatalmi arroganciával találták magukat szemben, amivel nem lehet mit kezdeni.
Kohár azt is elmesélte, hogy a párbeszédhiány miatt arra kényszerültek, hogy a veszprémi Gizella-napokon, sőt a csíksomlyói búcsún – ahol Udvardy György volt a szónok – demonstráljanak: olyan zászlókkal vonultak fel, amelyek a székesegyház eltávolított ólomüveg ablakait szimbolizálták. Mint mondta, mindkét helyen biztonsági őrökkel próbálták eltüntetni az érsek számára kellemetlen jelképeket.
Udvardy az átalakítások közepette megszüntette a várban az idős papok otthonát, és az érintetteket, tiltakozásuk ellenére, egy másik városban lévő idősotthonba telepítette. A kiélezett helyzetben városszerte visszatetszést keltett az is, hogy hivatali elődjét, a 2019-ben nyugdíjba vonult Márfi Gyula érseket is „kilakoltatta”.
Különösen kemény belső konfliktust jelzett, hogy az érsek több papot, többek között a YouTube-on is aktív Simon Gábort 2020-ban felfüggesztette posztjáról. A hivatalos bejelentés szerint „törvénytelen liturgikus tevékenységet” végeztek. Mindezek után az elmúlt hónapokban Simon atya is többször kifejtette véleményét a székesegyház átalakításáról. Azt állította, hogy a templom az átalakítás után úgy fog kinézni, mint egy szabadkőműves szentély, az érsekség részéről pedig szerinte csak sértettség és nárcisztikus düh látszik normális ügykezelés helyett.
Ebben a feszültségekkel teli helyzetben jelentetett meg az érsekség a múlt hét végén egy rendkívüli közleményt. A katolikus egyház ügyeivel foglalkozó Szemlélek blog szerint nehéz lenne felidézni a június 17-én a Facebookon közzétett íráshoz hasonlót az egyház elmúlt évtizedeiből. „A papi közösség megszólalásának nem csupán a formája szokatlan, de a tartalma is homályos, emiatt találgatásokra adhat okot” – írták.
A Facebook-bejegyzés szerint az egyházmegye papjai kiállnak Udvardy György mellett, és támogatásukról biztosítják a főpásztort.
Köszönettel tartozunk Istennek, hogy nekünk adta őt, és Ferenc pápának, hogy 2019. július 12-én egyházmegyénk vezetésére őt jelölte ki számunkra. Az őt ért nemtelen támadásokat, amelyek nemcsak személye, hanem az egyház egysége ellen is irányulnak, határozottan visszautasítjuk.
A közlemény nem tért ki arra, hogy pontosan milyen támadás miatt volt szükség a kollektív kiállásra, ráadásul a kommentek sem adhatnak támpontot, mert egy „Ámen” kivételével minden hozzászólást töröltek.
Navracsics Tibor szerint a 40 milliárdos támogatás felhasználására az érsekség szabad kezet kapott, az EKF szempontjából az egyetlen megkötés az volt, hogy a kulturális fővárosi időszakban, azaz a 2023-ban biztosítani kell, hogy a turisták bejárhassák a várat. Erre az időszakra be kell fejezni vagy le kell állítani a külső munkálatokat. A miniszter szerint ezen túl nincs beleszólása a beruházásba, és nem is minősítheti az érsekség tevékenységét, hiszen az nem része az EKF-programnak.
Kerestük az egyházmegyét is, hogy megtudjuk milyen támadásokra céloztak közleményükben, illetve hogy mi az álláspontjuk a várberuházással kapcsolatos bírálatokról. Levelünkre nem kaptunk választ, így a csütörtökön Veszprémben tartott érseki sajtótájékoztatón tettük fel kérdéseinket.
Udvardy György azt közölte:
a viszony nem romlott meg a Védegylettel, mert viszony nem is volt.
Az érsek szerint a Védegyletet egy szűk csapat irányítja, melytől nem kapott érdemi megkeresést a megbeszélésekre, illetve az általa felkínált tájékoztatás lehetőségét éppen a csoport utasította vissza. Szerinte amúgy sem szerencsés ötlet olyan lakossági fórumot vagy tudományosnak mondott konferenciát összehívni, ahol a résztvevők alapinformációkkal sem rendelkeznek a felújítást illetően.
A Vár Projekt nyugodtan, békésen halad, minden olyan megfogalmazás, ami anomáliákról szól, az téves
– jelentette ki a 24.hu kérdésére az érsek, aki szerint a csoport célja az, hogy az ő személyét támadja. Mint mondta, azt kéne megvizsgálni, kinek használ mindez, és honnan kapnak forrást a működésükhöz, a támadókkal kapcsolatban konkrétum azonban most sem hangzott el.
