Ez csak maguknak, a sajtónak fontos, mert ebből élnek
– ezzel az állítással tért ki a 24.hu kérdései elől L. Pál, az a vadász, aki szerdán Budán, a János Kórház környékén egy villamos utazóközönsége, köztük több gyermek szeme láttára lőtt ki egy teljes vaddisznócsaládot.
A vaddisznók már előző este feltűntek a kórház udvarában, szerdán reggel azonban a hatóságok arról kaptak bejelentést, hogy az állatok a környező zöldterületekre kószáltak. A helyszínre egy vadász is kiérkezett, és azonnal akcióba lépett: egyenként végzett a két felnőtt disznóval és valamennyi malacukkal.
Az egyik szemtanú a Facebookon arról számolt be, hogy a villamos fél kilenc körül állt be a megállóba, az utasok ekkor figyeltek fel a közeli dörrenésekre. Miután kinéztek az ablakon, borzalmas látvány fogadta őket. A Blikk szerint a véres tetemektől egy gyermek sokkot kapott, ezért hozzá mentőt kellett hívni.
A közfelháborodást kiváltó mészárlás miatt azóta több feljelentés is érkezett a rendőrséghez. Egy állatvédő szervezet, a Macskaárvaház Alapítvány a többi között lőfegyverrel való visszaélés és közveszély okozás, a területileg érintett XII. kerületi önkormányzat pedig veszélyeztetés miatt fordult a hatósághoz. A BRFK még aznap jelezte, hogy nyomozást indított az ügyben. A II. Kerületi Rendőrkapitányság szakértők bevonásával foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt rendelt el nyomozást.
Információink szerint június 1-jén L. Pál végzett az elkószált állatokkal. Kerestük telefonon, hogy megtudjuk, ki adott számára engedélyt arra, hogy a nyílt utcán, lezárás nélkül lője ki a vaddisznókat. A vadász, aki egyébként tagja volt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Országos Járványvédelmi Központ által létrehozott „vaddisznóállomány-gyérítés tervezését segítő tanácsadói hálózatnak”, azt állította, hogy ő egy közleményben már mindent elmondott, most pedig már „a munkáját szeretné végezni”, ezért nincs ideje arra, hogy továbbra is ezzel az üggyel foglalkozzon. Többszöri kérdésünkre végül elárulta, hogy nem saját, hanem az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) csütörtöki közleményére gondolt.
„Az OMVK honlapján megtalálják, abból dolgozzanak” – mondta L. Pál, majd bontotta a vonalat.
A kamara közleményét ugyan a budai lövöldözés után adták ki, de abban nem tértek ki az ügy tisztázatlan részleteire, és a vadászt sem nevezték meg. Általánosságban állították, hogy „az elmúlt években egyre élesebb problémaként jelentkezett” egyes fajok – vaddisznó, róka, nyest, őz és szarvas – megjelenése a települések belterületén.
Jelenleg a legtöbb esetben a megoldás a vad puskával történő elejtése, amelyhez jobb híján a vadászokat hívják segítségül
– írták, és hozzátették, hogy szerintük érthető, ha a kilövéseknél a „laikusok szemében visszatetsző jelenetek játszódhatnak le”, azonban az állatok akut esetben balesetet vagy emberi sérülést is okozhatnak, ami indokolja a drasztikus beavatkozást.
A XII. kerület korábbi alpolgármestere szerint viszont a területükön eddig mindig igyekeztek a lehető leghumánusabb megoldásokkal, hajtással vagy ketreces befogással védeni a belterületre tévedő állatokat. Váczi János, aki egy évtizeden keresztül volt a vadállatokkal kapcsolatos eljárások felelőse, azt mondta, lehet, hogy ez fáradságosabb munka, de az elmúlt időszakban legalább száz állatot sikerült így megmenteni, és természetes élőhelyére visszajuttatni.
Váczi a szerdai lövöldözéssel kapcsolatban kiemelte: elképesztő, hogy az eset óta hallgatnak a felelősök, sem az elkövető, sem az engedélyező nem állt ki a nyilvánosság elé.
Az ügyben a nyomozóhatóságnak kell kimondania majd a végső szót. Az általunk megkérdezett szakemberek szerint az biztos, hogy a fegyverhasználatra rendőrségi engedélyre van szükség, de az önkormányzathoz is be kell jelenteni a tervezett kilövést. Erre utalt egyébként a kamara már korábban idézett közleménye is, melyben azt írták, hogy az elejtésre a hatályos kormányrendelet szerint közegészségügyi, illetve közbiztonsági okból, valamint a köz- és magántulajdon súlyos károsodástól való megóvása érdekében kerülhet sor.
Ehhez a területileg illetékes rendőrkapitányságtól (a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól) kell engedélyt kérni. A benyújtott kérelemben meg kell jelölni az elejtést irányító és/vagy abban résztvevő személy adatait (beleértve a fegyvertartási engedélye számát), az elejtés helyét, idejét, illetve a biztonsági intézkedéseket, a lakosság tájékoztatásának módját. Ilyen esetekben azonban a kivitelezésnél is kötelező a szigorú biztonsági intézkedések betartása, vagyis le kell zárni azt a területet, ahol a lövések, vagy akár az eltévedt lövedékek sérüléseket okozhatnak.
A BRFK a 24.hu megkeresésére közölte, hogy a szomszédos II. kerületi önkormányzatnak volt ugyan egy általános engedélye kárt okozó állatok kilövésévre, a konkrét ügyben azonban a Tevékenység-irányítási Központ nem adott sem engedélyt, sem utasítást a vaddisznók kilövésére, és ilyen jellegű kérés nem is érkezett hozzájuk.
Mint írták:
azt, hogy a lakott területre tévedt vadállatokat szükséges-e kilőni, nem a rendőrség hatásköre eldönteni. Jelen esetben a lövések leadásának körülményei bűncselekmény gyanúját vetették fel.
A rendőrség azt is közölte, hogy a kilövések már a rendőrök helyszínre érkezése előtt megtörténtek.
