Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, az ellenzéki összefogás volt miniszterelnök-jelöltje terjedelmes Facebook posztban reagált a Direkt36 oknyomozó portál ugyancsak terjedelmes írására, melyben az április 3-ai ellenzéki megsemmisüléshez vezető kampány belső viszonyait ismertetik.
ÖRÜLÖK, HOGY CSAK ÉN HIBÁZTAM, MINDENKI MÁS TÖKÉLETES VOLT. Legalábbis a Direkt36 oknyomozó riportjából ezt tudtam meg – azon túl, hogy még engem is hogyan vágott át a hátam mögött a stáb egyes esetekben (ezen bevallom, megütköztem).
– írja Márki-Zay, majd sorolni kezdi azokat a pontokat, melyekről „nem szól a cikk”.
A politikus szerint a kétharmad ellenére vannak pozitívumai az ellenzéki összefogásnak, többek között tartottak előválasztást, ahol 106 közös jelölt személyéről döntöttek, először kampányolt közösen a hat párt, 400 milliós mikróadománygyűjtést hoztak tető alá, 27 ezer szavazatszámlálót delegáltak az ország 11 ezer pontjára, és három roma képviselőt küldtek a parlamentbe. „Most először félt valóban a Fidesz és Orbán a bukástól, még a választás napján is” – fogalmaz Márki-Zay.
Elismeri továbbá, hogy voltak rossz mondatai a kampány során, de ezek nem indokolják a 20 százalékos különbséget. Első sorban a hatalmas fideszes túlerővel magyarázza a vereséget.
Márki-Zay és az őt támogató pártok közti adok-kapok folytatódik: a miniszterelnök-jelölt posztjában megnevez olyan körülményeket, melyek állítása szerint hatással voltak a kampány sikerére, de a cikk nem tért ki rájuk. Szerinte
Márki-Zay több helyreigazítással is él. Állítása szerint
- a cikkben idézett parázs vita (melyen a pártelnökök közlik a miniszterelnök-jelölttel, hogy el kell felejtenie a hetedik frakciót, aki ezek után faképnél hagyja őket) valójában a roma képviselőknek biztosított befutó helyekről szólt,
- a hetedik frakciót a béke kedvéért engedte el, nem a pártok nyomására,
- napi kampánykérdésekben nem ő, hanem „már sok kampányt levezető magyar és amerikai kampányszakértők” döntöttek,
- a közös lista miatti pártvitákba egyáltalán nem szólt bele (a három roma képviselőt leszámítva).
A politikus azt is írja:
talán a legszánalmasabb része a cikknek a «biológiai szükségletek» felemlegetése, ami még ha igaz is, teljesen méltatlan a komoly újságíráshoz, és egyértelműen lejárató célzatú.
Végezetül csupa nagybetűvel zárja a gondolatait, melyben kijelenti, hogy büszke a kampányára és a kampányban dolgozókra, továbbá hozzáteszi, hogy azt hazugságok és árulások, kiszivárogtatások és beépített ügynökök is nehezítették.