Magyarország érdeke és álláspontja világos, érdekünk az, hogy minél előbb ismételten béke legyen Ukrajnában, ezért mi mindent megtettünk és meg is teszünk azért, hogy a háború tárgyalásos úton záruljon, kezdte napirend előtti felszólalását Szijjártó Péter a parlamentben hétfőn.
A külgazdasági és külügyminiszter úgy fogalmazott, világos különbséget tesznek a támadó és a megtámadott fél között, kiállnak Ukrajna szuverenitása mellett, és minden idők legnagyobb humanitárius akcióját hajtják végre, így már közeledik a 700 ezerhez a befogadott ukrán menekültek száma itthon.
Világosan jeleztük, hogy van számunkra vörös vonal, Magyarország energiaellátásának a biztonsága. Ez nem filozófiai és politikai kérdés, hanem fizikai valóság kérdése. A földrajzi helyzetünk, az évtizedek alatt létrejött szállítási útvonalak, a földgáz- és kőolajmezők elhelyezkedései meghatározzák az energiaellátás biztonságát. Mivel minden ország energiaellátási szerkezete más és más, ezért az EU-s tagországok kormányfői megállapították, csak olyan lépések jöhetnek létre, amelyek figyelembe veszik az eltérő energiaellátási szerkezeteket. Ezt rúgta fel az Európai Bizottság javaslata az olajembargóra vonatkozóan
– közölte.
Elismételte, amit a napokban már ő és Orbán Viktor is leszögezett: a brüsszeli javaslat felér egy magyar gazdaságra ledobott atombombával, ami az energiaellátás biztonságát teljes mértékben lerombolhatja. A javaslat 700 forintos benzinárhoz, 800 forintos gázolajárhoz vezetne, ezért nem szavazzák meg, mondta.
Az LMP-s Ungár Péter reakciójában arról beszélt, Ukrajna területi integritásának fontosságában egyetértenek, azzal viszont zöld pártként nem tudnak azonosulni, hogy amerikai gázexportra támaszkodjon Európa. Önrendelkezésben kellene gondolkozni szerinte. Hozzátette, Magyarország zöld pártja abban lesz partner, hogy magyar zöld energia legyen itthon, és ne szolgáltassuk ki nagy fosszilis cégeknek hazánkat.
Kárpátaljáról is visznek magyarokat a frontra, mondta Toroczkai László, a Mi Hazánk frankcióvezetője, hozzátéve, szerinte a szomszédban nem Ukrajna, hanem az Egyesült Államok háborúzik Oroszországgal. A párbeszédes Tordai Bence szerint több hónap alatt nem sikerült kimondani a kormány részéről a parlamentben, hogy Vlagyimir Putyin háborúzik. Megköszönte a civileknek a humanitárius munkát, amit elvégeztek a kormány helyett. Azért viszont szerinte vállalni kellene a felelősséget a kormánynak, hogy nem sikerült biztosítani az ország válságállóságát. Az MSZP-s Gurmai Zita arra kérte Szijjártót, ebben a háborús helyzetben ne használja az atombomba szót, mert az elég szerencsétlen.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, Brüsszel a gazdaságra és az életmódra is káros döntéseket hoz, értelmetlen az újabb szankciós csomag, ráadásul még csak nem is kényszerítené térdre Oroszországot. A fideszes Kocsis Máté annyit fűzött hozzá, a kormányoldal 2022-ben elfogadta az orosz agressziót elítélő határozatot. Gurmai Zitának azt felelte a szankciócsomaggal kapcsolatban,
de, ez egy atombomba, nem lehet rá más szót használni.
„Magyarországon sikerült megfékezni az inflációt”
Ungár Péter napirend előtt arról beszélt, 2019 vége vagy 2020 eleje óta a folyamatos a válságkezelés. Szerinte ezek a válságok azt mutatták meg, hogy a rendszerváltozást követő 30 évnek a feszítő egyenlőtlenségei nem eltagadhatóak. Ez onnan is látszik, hogy a kormány szerinte még mindig azt gondolja, továbbra is ugyanannyit kell adózniuk a szegényeknek, mint a gazdagoknak.
Szijjártó a kormány nevében azt felelte, abban nincs vita, hogy 2010 óta a világ a válságok korát éli, de nem magyarspecifikus kihívások ezek. 2020-ban az ellenzék azt javasolta, hogy segélyekből oldja meg a kormány a járvány okozta válságot, amit csak hitelekből lehetett volna kivitelezni, és adósságspirálba lökte volna az országot. A külügyminiszter szerint nem a munkanélküliséget kell Magyarországon finanszírozni, hanem annak megelőzését.
Magyarország tavaly az elmúlt 30 év legsikeresebb évét tudta maga mögött
– jelentette ki gazdasági adatokra hivatkozva. Hozzátette, 2010 óta minden válságból erősebben jött ki, mint ahogy belement.
Valóban inflációs kihívással néz szembe a világ, Belgiumban 9, Hollandiában 9, Észtországban 15, Litvániában 16 százalékos az infláció. Magyarországon viszont sikerült ezt megfékezni, ami nem lett volna lehetséges az árstopok nélkül, fogalmazott.
A Párbeszéd visszatér az alapokhoz, mondta Tordai Bence. A frakcióvezető szerint a kormány döntései szerint gyengék, nem jelentenek valós segítséget, közölte. A megoldás szerinte: meg kell emelni a nagyvállalatok rekordalacsony társasági adóját.
Orbán Balázs államtitkár szerint a hamis valóságérzékelés sokáig nem probléma a politikában, csakhogy amikor jönnek a választások, akkor jön a politikai kudarc, amit sokadik alkalommal voltak kénytelenek elszenvedni az ellenzéki oldalon.
Magyarország a magyaroké, kezdte napirend előtti felszólalását Toroczkai László. Szerinte rengeteg eltakarítani való áll előttük az elkövetkezendő négy évben. Lehet idealistának tűnik, de úgy működnének együtt más pártokkal, hogy próbáljanak egyszer eljutni egy alkotmányozó nemzetgyűlésig, amely bevonja a civil társadalmat is.
A WHO szerinte május 22. és 28. közötti világközgyűlésén elfogadhatja, hogy a főigazgató kezébe adják a döntés jogát újabb világjárványok esetén, így ő egyedül egészségügyi veszélyhelyzetet rendelhet el Etiópiából vagy New Yorkból akár Magyarországon.
Ez életveszélyes, főleg hogy egy mesterséges járványt is el lehet indítani, ezért kérjük, hogy a kormány tiltakozzon a WHO-nál,
közölte.
Első felszólalásában Fekete-Győr András, a Momentum frakcióvezetője azt mondta, hogy „ez egy megtépázott tekintélyű parlament, de parlament, ahol a mindennapi életünket meghatározó törvények születnek”. Azt is mondta, hogy a Momentum támogat minden javaslatot, ami a magyarok érdekeit szolgálja, de közben elmondják, „milyen mulasztások és bűnök történtek” az oktatás és egészségügy területén, hiszen „ellenzék vagyunk”.
Dömötör Csaba államtitkár erre felemlegette a Momentumot ismerté tevő NOlimpia kampányt: ha jöhetne az országba olimpia, akkor ne abból reméljenek politikai hasznot, hogy ezt a tervet összezúzzák, és ne akarjanak fegyvereket küldeni abba a szomszédos országba, ahol épp háború dúl. Dömötör szerint a Momentum „egyfajta DK-s ifjúsági tagozat”.
Rétvári Bence államtitkár azt mondta: „ma a baloldalon annak van frakciója, akinek Gyurcsány Ferenc ezt biztosította. Annak nagy a frakciója, akinek Gyurcsány Ferenc nagyot szabott. És annak van kis frakciója, akinek Gyurcsány Ferenc kis frakciót szabott. Mindnyájan innentől kezdve tőle kérhetnek különböző engedélyeket.” Rétvári Bence idézte a 24.hu korábbi interjúját, amiben Fekete-Győr András melegebb éghajlatra küldte el Gyurcsány Ferencet. Gyurcsányozott Kocsis Máté is: szerinte a parlamentben jelen van a Demokratikus Koalíció zöld (LMP), ifjúsági (Momentum), fasiszta (Jobbik), nosztalgia (MSZP) és tengeren túli (Párbeszéd) tagozata is, az ellenzék – ahogy a Fidesz már az előző ciklusban előrevetítette – 12 év alatt eljutott Gyurcsánytól Gyurcsányig.
A parlamentbe visszatérő Novák Előd (Mi Hazánk) napirendi utáni felszólalásában a politikusbűnözésről beszélt először. Szerinte ennek felszámoláshoz el kellene törölni a mentelmi jogot, de fontos lépés lenne az is , hogy „tegyenek vagyonnyilatkozatot milliárdos állami közbeszerzések nyertesei.” Szerinte a képviselők hozzátartozóinak titkosított vagyonnyilatkozatát is nyilvánosságra kellene hozni, hogy kiderüljenek a „gyerekek nevére átírt vagyonok.” Hozzátette: rendszeres vagyonosodási eljárást kellene alkalmazni a politikusoknál, hogy számoljanak el, hogy a tiszteletdíjuk fedezi-e „a mesés vagyonosodást.” A politikusbűnözőket pedig szibériai bérrabságra vitetné el Novák.
