derül ki abból a közvélemény-kutatásból, amelyet a 24.hu megbízásából készített a Závecz Research.
A felmérés egyik részében a válaszadóknak spontán kellett felsorolniuk azt a három problémát, amit a legégetőbbnek gondolnak, így alakult ki az alábbi sorrend:
- az egészségügyet 45 százalék említette magától,
- azt követte az infláció, illetve a magas árak (38 százalék),
- majd az életszínvonal és a megélhetés (35 százalék), miközben további 17 százalék az alacsony fizetéseket nevesítette.
- 24 százalék nevezte meg problémaként a szegénységet,
- minden ötödik ember a koronavírus-járványt,
- 19 százalék a gazdaság állapotát,
- 18 százalék a korrupciót,
- 14 százaléknál a politikai megosztottság és a gyűlölködés fért be a három legsúlyosabb probléma közé,
- 10 százalék az oktatást hozta szóba,
- míg 7-7 százalék magát az ellenzéket, illetve az Orbán-kormányt azonosította problémaként.
- A migrációt csak 6 százalék említette magától.
- 18 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni,
- 3 százalék pedig annyira optimista, hogy azt felelte: Magyarországon nincsenek problémák.
Ennél a kérdésnél különösen lényeges, hogy a reprezentatív felmérés adatfelvétele az orosz-ukrán háború kitörése előtti napon, február 23-án zárult. A spontán válaszok között ugyan ennek ellenére már megjelent az orosz-ukrán konfliktus (2 százaléknál), de nyilvánvaló, hogy az orosz invázió átalakította az emberek problémaérzékelését, így a kutatást most abból a szemszögből érdemes nézni, hogy a háborútól függetlenül milyen témák, problémák foglalkoztatják a választókat. Azt, hogy a fegyveres harcok mennyi ideig tartanak, és milyen – akár gazdasági – hatásai lesznek a mindennapokra, jelenleg még nem lehet megbecsülni, mint ahogyan a választási eredményre gyakorolt hatása is kétséges ilyen rövid idő elteltével.
A kutatás másik részében előre meghatározott témákat kellett osztályozni egy 1-től 5-ig tartó skálán aszerint, hogy mennyire jelentenek valós, súlyos problémát. A hét lehetőség – a kormányzati és az ellenzéki kommunikációt is figyelemve véve – a következő volt: infláció, korrupció, bevándorlás, külkapcsolatok (hazánk viszonya az európai uniós és más országokoz), alacsony bérek és nyugdíjak, egészségügy, illetve genderlobbi.
- A legmagasabb pontszámot (4,2-t) itt is az egészségügy kapta, a megkérdezettek 58 százaléka tartja létező, súlyos problémának az egészségügyi ellátás helyzetét, és mindössze 4,2 százalék válaszolt úgy, hogy az nem problémás.
- A második helyen az infláció és a korrupció osztozik, 4,1-es pontszámmal. 53, illetve 54 százalék sorolta őket a legsúlyosabb gondok közé (vagyis adott 5 pontot), míg 11-13 százalék azoknak az aránya, akik kevésbé vagy egyáltalán nem tartják veszélyesnek a helyzetet (1-es vagy 2-es kategória).
- Némileg lemaradva az alacsony béreket és nyugdíjakat találjuk (3,9 pont átlagban),
- ezt követi 3,6 ponttal Magyarország külpolitikája (európai uniós és más országokhoz való viszonya),
- majd a lista végén 3,5 ponttal a bevándorlás, valamint 3,2 ponttal a genderlobbi következik. A migrációt 43,8 százalék tartja létező és nagyon súlyos problémának, míg a genderlobbinál 35,8 százalék válaszolt így, vagyis adott öt pontot rá az ötfokozatú skálán.
A pártszimpátia azonban alaposan átrajzolja a problématérképet.
Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert mint láttuk, a spontán módon említett problémák között nem jelent meg az állítólagos genderlobbi, ha viszont rákérdeztek a kérdezőbiztosok, rögtön a második helyre ugrott a Fidesz-szimpatizánsoknál a hét lehetőség közül. Ez jelzi, hogy a Fidesz-táborban milyen erős a kormányzati propaganda hatása: bár maguktól elvétve említik, ha találkoznak a kifejezéssel, súlyos veszélyként azonosítják azt.
A közös ellenzéki listára szavazók a legsúlyosabb problémákat az egészségüggyel és a korrupcióval (4,7 pont) kapcsolatban látják, de szorosan követi azokat az infláció (4,6 pont) és némileg lemaradva az alacsony bér- és nyugdíjszínvonal is (4,4 pont). A más listára szavazók és a pártnélküliek ugyancsak előbbre sorolnak minden más problémát, mint a genderlobbit.
Iskolai végzettség alapján minden kategóriában az egészségügyet tartják a legsúlyosabb bajnak (a felsőfokú végzettségűeknél az inflációval és a korrupcióval kísérve). A válaszok között nincsenek jelentős eltérések végzettségi kategóriánként, két esetben azonban nagyon eltér azoknak a véleménye, akik 8 általánost végeztek, azokétól, akik a középiskolát vagy az egyetemet is befejezték. A bevándorlás az alapfokú végzettségűeknél 3,8 pontot kapott, míg a másik két csoportban 3,1-et, míg a genderlobbi az alapfokú végzettségűeknél 3,5 pontos, a másik két csoportban 2,9 és 3,1 pontos, vagyis a kormány által sulykolt témák a legkevésbé iskolázott réteg számára jelennek meg a leginkább valós problémaként.
A községekben a fő problémát az egészségügy helyzetében látják (4 pont), a legkevésbé a genderlobbi aggasztja az ott lakókat (3,1 pont). A vidéki városokban szintén ez utóbbi kapta a legalacsonyabb pontszámot (3,3 pont), de ott az egészségügy osztozik a vezető helyen a korrupcióval és az inflációval (4,2 pont). Budapesten még az átlagnál is rosszabbnak látják az egészségügy helyzetét (4,3 pont), a fővárosban viszont nem a genderlobbi (3,3 pont), hanem a bevándorlás kapta a legkisebb pontszámot (3,1).
A genderlobbitól a 18-39 év közötti korosztály tart a legkevésbé (3 pont), míg a 60 év felettieknél 3,4 az átlagpontszám. Az alacsony bérek és nyugdíjak viszont a fiatalokat aggasztják jobban: náluk az ötfokozatú skálán 4,1 pont az átlag, míg a 60 évesnél idősebbek 3,8 pontot adtak.